2017. május 31., szerda

Bajor Söröző (#2)

Úgy gondoltam, ha néhány, korábban már bemutatott helyet újra meglátogatok, a Bajor Sörözőnek mindenképpen köztük kell lennie, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy a kedvenc hamburgerem, még mindig olyan király-e, mint amikor legutóbb kóstoltam. A túlzott izgalmak elkerülésének érdekében lelövöm a poént: több változás is történt, de a minőség egyáltalán nem csökkent.


A legszembetűnőbb átalakulás az árszabást érinti, az aktuális “étlap” a fenti képen látható. A steak burgonya már nem jár automatikusan a hamburgerek mellé, viszont mindenképpen kérjetek pluszban, mert 300 forintot simán megér, még mindig a város egyik legjobbja. A legkisebb burger most is 1300 forintba kerül, de hízott egy kicsit, a korábbi 17 helyett 20 dekás húspogácsa kerül bele. Ezt a már önmagában is remek alapot lehet a különböző extra feltétekkel vagy nagyobb méretű hússal tovább tuningolni. Én ezúttal a disznó-marha kombinációra szavaztam, vagyis pulled pork húst kértem kiegészítésként.


Amikor elkészült az egészen impozáns méretű hamburger, először azt tűnt fel, hogy új bucit használnak. Az előző verziót szerettem, így kicsit kétkedve kóstoltam a mostani változatot, de már az első falatnál meggyőzött. Jól összenyomható, könnyed, finom zsemle ez, ami elég stabil ahhoz, hogy ne ázzon szét a szósztól, viszont cseppet sem száraz. A félelmem alaptalannak bizonyult, ez a csere bizony jó döntés volt a szakács részéről.


A marhahús pont ugyanolyan király, mint eddig, az omlós pulled pork szaftosságával kiegészítve pedig igazi ízbombát alkot, és nagyon feldobja a szendvicset a kétféle húsból adódó változatosság. A házi szószon nem változtattak, ami érthető, hiszen nem is volt rá szükség, cheddarból viszont vagy másikat vagy szimplán csak többet használtak, mint, amikor legutóbb itt jártam, mert most erőteljesebben éreztem a sajt ízét - ezt pedig egyáltalán nem bántam.

Szóval hiába tűnik a Bajor Söröző egy teljesen átlagos kocsmának, az itt készített hamburgernek még mindig stabil helye van a budapesti élvonalban. Szerencsére az árak sem emelkedtek sokat, ez a kaja ennyi pénzért egy kifejezetten jó ajánlat!

Facebook: Bajor Söröző
Nyitva tartás:
H-V: 12:00-00:00 (konyha csak 22:30-ig van)

2017. május 26., péntek

TöLTő (#2)

Változatlanul imádom, amikor valahol a végsőkig felturbóznak egy alapvetően egyszerű kaját, és ezzel megmutatják, milyen izgalmas lehetőségek rejtőznek a legtipikusabb ételekben is. A Töltőben a kolbász-kenyér-mustár trióból kiindulva hoznak létre igazi ínyenc fogásokat. Az állandó kínálatba tartozó rozmaringos sertést már kóstoltam, ezért a mostani teszt során egy szezonálisan kapható verziót, a shitake gombás vaddisznóhúsból készült kolbászt, vagyis az erre épülő szendvicset próbáltam ki.


Ezért 1590 forintot kérnek el, de a vaddisznó sehol sem szokott az étlap olcsóbbik feléhez tartozni, és itt a húson kívül is csupa érdekes, nem mindennapi összetevő kerül a fekete hagymamagos buciba: szezámmagos wakame saláta, chinkiang szósz illetve spirulina szivacs. Mivel ezek önmagukban is újdonságot jelentettek számomra, először külön-külön kezdtem kóstolgatni őket, és egymástól függetlenül is tetszettek, együtt pedig valami eszméletlen ízkavalkádot eredményeztek. A kolbász enyhén szaftos, nem túl nehéz vagy zsíros, a buci pont annyira tömör, hogy stabilan lehessen fogni, de ne legyen fullasztó, száraz, a kiegészítők pedig zseniálisan jók. Az adag korrekt, laktató, de szerintem akkor sem tudnék betelni az élménnyel, ha háromszor ekkora lenne. Olyan, mintha minden falatnál egy új íz kerülne előtérbe, ami még a korábbiaknál is jobb. Az előző látogatásom alapján komoly elvárásokkal érkeztem a Töltőbe, de ez a szendvics maximálisan megfelelt azoknak. A jelenlegi választék legdrágább tagjáról van szó, számomra mégsem kérdéses, megéri-e az árát.


Azt sajnos nem tudtam kideríteni, hogy a kis helyiségben eluralkodó ételszag problémája megoldódott-e, mert éppen üresjárat volt, így csak egy kolbász sült, azzal pedig könnyedén megbirkózott az elszívó. Az viszont újdonság a korábbi bejegyzés óta, hogy a honlap “Ajándék” menüpontjában feliratkozva extra szószt és egy pohár limonádét kaptok a szendvicsetek mellé. Ezt érdemes kihasználni, mert itt természetesen a limonádé sem átlagos, hanem thai bazsalikomos ízesítésű és csak szolidan édes, inkább frissítő hatású.

FacebookTöLTő
Honlapwww.tolto.net
Cím: Wesselényi utca 31.
Nyitva tartás:
H-CS: 12:00-20:00
P-SZ: 12:00-21:00
V: 12:00-21:00

2017. május 21., vasárnap

Halkakas halbisztró (#2)

Ahogy a blog születésnapján említettem, a következő néhány bejegyzésben olyan helyekről lesz szó, amiket korábban már bemutattam, és most azzal a céllal látogattam meg őket újra, hogy kiderítsem, mi változott azóta. Elsőként a Halkakas halbisztróba tértem vissza, és igazán szerencsém volt az időzítéssel, ugyanis éppen aznap újították meg ez étlapot.



Az új választék sem lett unalmas; kreatív, izgalmasan hangzó halas fogások szerepelnek rajta, amik közül kettőt is megkóstoltam. Előételnek pontyropogóst (1150 Ft) kértem, ami mondjuk pont nem újdonság, de számomra eddig kimaradt, most viszont bepótoltam, és nagyon jól tettem. Tökéletesen indult az ebédem, nem nagyon tudok ennél jobb állagú halfalatkákat elképzelni: a szolidan ropogós panír, puha pontyfilét rejt - akár a nagykönyvben! Mindezt a citrom levével és a chilis szósszal (ezt hat opció közül választhattam ki) kombinálva olyan ízélményben volt részben, ami egy főfogástól is remek teljesítmény lenne.


Folytatásként a harcsás lasagne (2550 Ft) mellett döntöttem, és abban sem kellett csalódnom. Az adag mérete előétel nélkül talán kevés lett volna, minőség tekintetében viszont nem tudok belekötni ebbe a kajába sem. Masszívan paradicsomos, sajttal bőségesen megpakolt cucc, amibe új színt visz, hogy a megszokott darált hús helyett a karakteres ízű, de nem túl tolakodó harcsa adja a ragu gerincét. Ha szeretitek a klasszikus lasagnét és a halat is, akkor ezt a fogást ne hagyjátok ki, mert nagyon ütős egységet alkot benne a kettő.

A Halkakas tehát továbbra is ajánlott, ugyan nem tartozik a legolcsóbb éttermek közé, de nem is kimondottan drága, és szerintem időnként megéri ennyit áldozni egy szuperül elkészített halételért.
Nyitva tartás:
H-SZ: 12:00-22:00
V: 12:00-19:00

2017. május 16., kedd

Új-Házi Vendéglő

Egészen érdekes az Új-Házi Vendéglő koncepciója, hiszen a kifőzdéket és az “all you can eat” típusú éttermeket ötvözi. Mindez így néz ki a gyakorlatban: 1250 forintért egy órán keresztül korlátlan ételfogyasztás jár. Nem szoktam negatívan állni a túl olcsónak tűnő helyekhez, de azért őszintén szólva most volt bennem némi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy ilyen kedvező árért cserébe vajon mi kerülhet a svédasztalra - főleg mivel nem is valami eldugott, külvárosi étkezdéről, hanem a Nyugati pályaudvarnál található étteremről van szó.



A belső tér egyetlen hosszúkás, nem a legjobban megvilágított, de tiszta és rendezett helyiségből áll, a választék pedig közel sem annyira izgalmas, mint a drágább helyeknél, viszont egy változatos, laktató és finom étkezést azért gond nélkül össze lehet itt hozni. Amikor ott jártam, háromféle leves (csont, karfiol, és babgulyás) volt terítéken, ezek közül az utóbbi kettőből ettem, és azt tudom elmondani róluk, amit úgy általában az összes itt megkóstolt fogásról: semmi nem volt kiemelkedően finom, azonban komoly negatívumba sem futottam vele, nagyjából az átlagos kifőzdés színvonalat hozták a kaják, ez pedig jelentősen jobb annál, mint amire számítottam. Hiszen 1250 forintért az esetek többségében egy közepes méretű, és az Új-Házi Vendéglő színvonalánál gyakran semmivel sem jobb menüt kapunk, itt viszont szabadon kombinálhatjuk a fogásokat, és nem kérdés, hogy a végére jóllakunk-e.


A főételek is a magyaros-házias vonalat követik, de ezeknél már szélesebb a repertoár, pontosan nem emlékszem, de 10-12 féle kaja lehetett terítéken, és az alábbiak biztosan szerepeltek köztük: rakott krumpli, zöldborsó főzelék, csőben sült csirke és karfiol, grillezett csirkeszárny, tejfölös-gombás sertésragu, pincepörkölt, rántott sajt és gomba. Ezek mellé a szokásos köretekből és savanyúságból lehet választani, látszik tehát, hogy ide tényleg nem a különleges falatokért, inkább egy klasszikus, bőséges ebédért járnak a vendégek, azt pedig meg is kapják az árhoz képest teljesen korrekt minőségben. 


Egyedül az aktuális desszertkínálattal nem voltam igazán elégedett, de ennek főleg az az oka, hogy megörültem a mákos gubának, viszont csalódnom kellett benne, mert sajnos elég száraz volt. Ezen kívül még túrógombóc (ez már jobban ízlett) és két másik süti töltötte meg a pultot. 

További fontos tudnivaló az Új-Házi Vendéglővel kapcsolatban, hogy plusz egy étkezés árával “büntetik” azt a vendéget, aki negyed adag ételnél többet hagy a tányérján. Szerintem ez érthető húzás, hiszen így mindenki motiválva van arra, hogy ne pazaroljon, hanem inkább többször szedjen kisebb mennyiséget - úgy még többfélét is tud kóstolni. Én is így tettem, és összességében pozitív élmény volt a látogatásom. Ez a vendéglő ár-érték arányt tekintve igencsak erős, és ezentúl biztos pont lesz számomra, ha olcsón szeretnék jóllakni.
Nyitva tartás:
H-V: 12:00-21:00

2017. május 11., csütörtök

Made In China

A kínai kajáról nem pont az ínyenc falatok szoktak eszembe jutni, a “Made in China” felirathoz pedig úgy általában nem a prémium minőséget társítom és ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül. A Wesselényi utcában nemrég megnyílt étteremnek viszont pont az a célja, hogy megmutassa, az ázsiai ország ételeit a megszokottól eltérő, annál sokkal jobb formában is el lehet készíteni. Éppen ezért érdemes, ha nem is teljesen elfelejteni, de legalább egy rövid időre félretenni minden olyan tapasztalatot, amiket eddig a kínai gyorsétkezdék kapcsán szereztünk - a Made In China tényleg teljesen más kategória.


Az étlapon jelenleg 22 tétel szerepel, ezek között találhatóak ismerős ételek és egészen izgalmas összeállítások is. Mivel tapas bárról van szó, az adagok az átlagosnál kisebbek (erre a pincér külön fel is hívta a figyelmet a rendelés leadása előtt), így egy alkalommal többfélét is meg lehet kóstolni. Én a klasszikusok közül a pirított szezámmaggal szórt édes-savanyú csirkefalatokat (990 Ft) választottam, a chili paprikás, szecsuáni borsos csirkecomb kockákkal (1090 Ft) bebiztosítottam, hogy legyen valami csípős az ebédemben, a wokban pirított babcsírával (790 Ft) pedig egy húsmentes fogást is kipróbáltam. Ezek mellé még egy adag rizst (290 Ft) is kértem, hogy garantáltan jóllakjak.


Így is lett, ez a mennyiség bőven elég volt, szerintem egy átlagos éhséggel két főétel plusz a rizs is megbirkózik. A tálalás igazán guszta, hirtelen nem is tudtam, mivel kezdjem, aztán gyorsan mindenből ettem egy-egy falatot, és megbizonyosodtam róla, hogy az ízek is legalább annyira szuperek, mint a látvány. Valamiféle összehasonlítási alapom csak az édes-savanyú csirke esetében volt, hiszen azt ettem már máshol is, de az itteni verzió nem meglepő módon köröket ver arra, amit a tipikus gyorséttermekben adnak. Érezhető, hogy nem a legsoványabb húst használjak, de ettől még nem zsíros vagy nehéz lesz az étel, csak pont annyira puha, ami remekül passzol a ropogós, intenzív ízű panírhoz.



A csirkecomb kockák esetében is hasonló a helyzet, a chili paprika viszont még érdekesebbé teszi az összhatást. A sütés után éppen annyira volt erős, hogy kellemesen megizzasszon, de ne tudjam abbahagyni az evését. A pirított babcsíra pedig remek példa egy igazán egyszerű, zöldségekből álló, mégis különleges ízű ételre. Vagyis a háromból három fogással kifejezetten elégedett voltam, és kóstolgatás közben teljesen jól is laktam, ennek fényében egyáltalán nem sokallom az árat. Szerencsére az étlapon még bőven szerepelnek szimpatikus tételek, így számomra nem kérdés, hova fogok menni, ha legközelebb kínai kajához lesz kedvem.
Nyitva tartás:
H: zárva
K-CS: 11:00-23:00
P-SZ: 11:00-01:00
V: 11:00-23:00

2017. május 6., szombat

Normafa Rétes

Vannak olyan helyek, amik az évek során különösebb marketingkapmány nélkül is kultikussá váltak, szájról szájra terjed a hírük, és egyre több elégedett vendég zemg ódákat róluk. Ennek a hátterében sok ok állhat: lehet, hogy tényleg kiemelkedő minőséget kínálnak, valami igazán újszerű ötlettől álltak elő, vagy csak az elhelyezkedésük nagyon szerencsés. Egyértelmű, hogy a Normafa Rétes sikerében ez utóbbi is fontos szerepet játszik, hiszen egy ilyen bódé valószínűleg nem sok vizet zavarna a belvárosban. Azonban az sem elhanyagolható, hogy több kajálda is van a környéken, de egyiknek sincs ennyire jó híre, a rétesest pedig sokan egyenesen Budapest legjobbjának tartják.


Így hát egy kissé borús, de túrázásra (vagy esetemben futásra) kiválóan alkalmas napon elindultam, hogy kiderítsem, mi állhat a töretlen népszerűség hátterében. Az biztos, hogy a környezet telitalálat: a levegő friss, a kilátás pedig pazar! Mire idáig felérnek a kirándulók, már pont jól jön némi édesség, ami energiát biztosít a továbbinduláshoz, így nem meglepő a nagy forgalom. Ennek köszönhetően friss és meleg réteseket kaptam, így néz ki a meggyes-mákos illetve a túrós:


Na jó, dobjuk fel egy kis optikai tuninggal:


Máris szuperebb a látvány! Mindegyik verzió 300 forintba kerül, és általában a klasszikus ízek közül lehet választani. Ez persze nem baj, a gondok inkább a tésztánál jelentkeznek: ilyen papírvékony, íztelen, szétesős-foszlós állagú rétessel még nem találkoztam. Komoly kihívást jelentett úgy megenni, hogy a külső réteg fele ne az ölemben végezze. Kár érte, mert a töltelék viszont mindkét esetben teljesen rendben volt. Nem túlságosan édes vagy tömény, viszont jóízű, krémes lágy belsőt rejtett a gagyi külső - számomra érthetetlen ez a párosítás. Egy jobb minőségű tésztával tényleg frankó lenne ez a rétes, így viszont nem több egy átlagos édességnél, aminek az elfogyasztása közben gyönyörködhettek a panorámában. 

Szóval érdemes felmenni a Normafára rétesezni? Szerintem nem, de úgy általában érdemes felmenni a Normafára, mert tök jó hely, és ha már itt vagytok, akkor éppen egy rétes is belefér.

Nyitva tartás:
Téli: H-V: 10:00-16:00
Nyári: H-V: 9:00-20:00

2017. május 4., csütörtök

Kétéves a blog!

Két éve indítottam el a blogot, és azóta is töretlen lelkesedéssel kutatom illetve tesztelem a számomra valamilyen szempontból érdekes budapesti helyeket. Az "ötnaponta új bejegyzés" rendszert sikerült állandósítanom, és ezt a jövőben is tarthatónak látom.

Már nagyjából kialakult a legközelebbi célpontjaim listája, viszont arra gondoltam, hogy talán ideje lenne az évforduló alkalmából pár olyan helyet meglátogatnom, amikről korábban már írtam, és megnézni, mi változott az eltelt idő alatt. Néhány esetben kifejezetten kíváncsi vagyok, milyen irányba haladt a fejlődés a teszt óta, de szeretném kikérni a Ti véleményeteket is:

az eddig bemutatott helyek közül miről olvasnátok szívesen egy új bejegyzést, ami beszámol az esetleges újdonságokról és az aktuális minőségről?


2017. május 1., hétfő

MexKitchen

A MexKitchen egy ideje már szerepelt a leendő célpontjaim között, így amikor megláttam, hogy a food truck-juk az Allee-hoz költözött, gyorsan a lista elejére ugrottak, és pár nap múlva meg is álltam náluk egy jó kis mexikói vacsorára. A választék nem nagy, csak a legjellemzőbb fogásokat tartalmazza: konkrétan burrito, chimichanga és quesadilla szerepel az étlapon, mindegyik 4-4 ízesítésben. 


Én az utóbbiból kértem a chilis babos változatot (1350 Ft), amit + 400 forintért nachos-szal és a guacamoléval is kiegészítettem. A 25 centi átmérőjű, félbehajtott tortillába darált marhahúst, babot, kukoricát, sajtot, jalapeno paprikát, jégsalátát, tejfölt és salsát tettek, majd egy rövid grillezést követően már el is készült a kaja. A töltelékkel elég bőkezűen bántak, és egyből látszott, hogy a MexKitchennél bizony nem zöldségekkel akarják jóllakatni az éhes vendégeket, hiszen a hús jelentős fölényben volt a többi hozzávalóhoz képest. Ennek köszönhetően végig annak a karakteres íze dominált, ami nálam kifejezetten jó pont, a chilis babot is hasonló arányokkal szeretem. Azért az egyéb összetevők is fel-felbukkantak, egyedül a sajtot nem éreztem eléggé, abból jöhetett volna egy kicsit több.


A quesadilla pont megfelelő mértékben volt csípős, először még kissé gyengének éreztem, aztán találkoztam pár karika jalapenoval, és helyreállt a rend. Nem brutálisan erős kaja, de azért átmelegít annyira, amennyire az egy mexikói ételtől elvárható. Emellett meglepően laktató is, ami elsősorban a korrekt húsmennyiségnek köszönhető. Nem kell az elfogyasztása után durva kajakómától tartani, viszont a nachos-szal együtt néhány órára simán megszünteti az éhséget. Ha ti is kipróbálnátok, de nem akartok a szabad ég alatt, állva venni, akkor menjetek a Pauler utcai egységbe, ahol hétköznapokon kedvezményes ebédmenüt is választhattok vagy rendeljetek a Hajtós Pincér oldaláról.

Facebook: MexKitchen

Étterem:
Cím: Pauler utca 5.
Nyitva tartás:
H-P: 11:00-19:00

Food Truck:
Nyitva tartás:
H-V: 11:00-21:00