2019. január 19., szombat

827 Speciality Kitchen

Ha érdekel titeket a vegán étrend vagy valakinek szeretnétek adni egy kis betekintést a témába, akkor a 827 Speciality Kitchen-be érdemes eljönnötök. Itt tényleg végig lehet nézni és kóstolni, hogy mi mindent tud enni az, aki mellőzi az összes állati eredetű alapanyagot. Nem csak egy listában van felsorolva olyan ételek neve, amiket sokak számára elképzelni is nehéz, hanem a választék ki van rakva az étterem közepén lévő svédasztalra. Aki egy kicsit nyitott, az valószínűleg sok érdekességet fog találni a pulton, és akár mindegyiket ki tudja próbálni egy-két falat erejéig, tíz deka egységesen 399 forintba kerül, egy tányér leves pedig 490 forint.



Az ételek között meglepően sok a tipikus magyar konyhán alapuló - persze mindegyik növényi hozzávalókból elkészítve. Amikor ott jártam, volt például székelykáposzta, “csülök” pékné módra, gombapaprikás és rántott gomba is. A barbecue szejtán és az indiai ragu már ismerősebb fogások a vegán éttermekben, de a tofuból készült sonkák (sült és főtt) eléggé megleptek. Mindkettő jól nézett ki, ezért meg is kóstoltam őket egy kis csípős paradicsomos, kesudiós raguval és rizzsel. 1715 forintot fizettem azért, ami a képen látható, ezt egy átlagos adagnak saccoltam és pont jól is laktam vele.



A minőség nagyjából olyan, mint egy átlagosnál kicsit jobb kifőzdében, és ezt ebben az esetben dicséretnek szánom. Az ételek nem különlegesen finomak, de jók, a tofu tényleg hasonlított a sonkára. Persze nem a legspécibb, legminőségibb sonkára kell gondolni, ami nem meglepő, hiszen mégiscsak egy húsmentes verzióról van szó. Igazából már az is nagy szám, hogy egyáltalán hasonlít az íze és az állaga. A ragu nem akart semmit utánozni, az önmagában egy finom, jól fűszerezett vegán étel volt, ami kifejezetten ízlett.


A desszertek közül egy szelet cukor,- és gluténmentes csokitortát (460 Ft) kóstoltam meg, és azzal is elégedett voltam, de, ha valami édesebbet, intenzívebb ízűt ennétek, akkor inkább a cukorral készített süteményekből válasszatok, mert olyanok is vannak. Nem tudom, mennyire változik a kínálat, de elég gyakran járok a Kálvin téren, és mostani tapasztalataim alapján valószínűnek tartom, hogy fogok még itt enni, szóval frissítem majd a bejegyzést ezzel az infóval.


Facebook: 827Kitchen
Honlap: www.827kitchen.com

Kálvin tér
Nyitva tartás:
H-V: 11:00-20:00

Árpád-híd
Cím: Zsilip utca 4.
Nyitva tartás:
H-P: 11:00-18:00

2019. január 5., szombat

Aldente on the Road

Az “olasz street food” kifejezésről talán mindenkinek a pizzaszeletek ugranak be elsőre, de ennél azért jóval többféle étel tartozik ebbe a kategóriába. Nem is kell messze mennie annak, aki meg szeretne kóstolni ezek közül néhányat, elég a Krúdy utcáig, ahol a (szintén ebben az utcában lévő) Al Dente étterem tulajdonosai nyitottak egy elviteles kajákra szakosodott helyett Aldente on the Road néven.


Az üzlethelyiség kifejezetten kicsi, de ez ebben az esetben nem probléma, hiszen úgysem az a fő cél, hogy leültessék a vendégeket, a választék pedig így is elég nagy volt ahhoz, hogy nehezen tudjak dönteni. A pultban egymás mellett sorakoztak az olasz alapanyagokból készült szendvicsek, wrapek, focaccia-k, péksütemények illetve édességek, és mindegyiket szívesen végigkóstoltam volna. Az árak nincsenek elszállva, egy ezres alatt sokféle kaját lehet találni. A calzonék például 700 forintba kerülnek, és már a kirakatban megakadt rajtuk a szemem, szóval végül ezek közül kértem a sajtos-sonkásat. Természetesen nem ugyanolyan, mint egy pizzéria frissen elkészített hajtott pizzája, ez ennyi pénzért nem is elvárható. Ez inkább egy péksüteményre emlékeztett, jó volt a tésztája és kifejezetten ízlett benne a pármai sonka és a sajt is.



Látszott, vagyis inkább érződött rajta, hogy nem a “street food-hoz úgyis mindegy” hozzáállással válogatták az összetevőket, hanem odafigyeltek rá, milyen minőséget használnak. A végeredmény pedig bizonyítja, hogy ennek akkor is van értelme, ha a vendégek többsége az utcán sétálva eszi meg ezeket az ételeket. A különbség érezhető, és így sokkal több kedvem van visszamenni, sőt szívesebben fogom kipróbálni a “nagy testvér” Al Dente éttermet is.


A calzone mellé egy csokis sütit (500 Ft) is kértem, ami nem túl dekoratív, és nem is az a tipikus cukros-krémes édesség, inkább egy egyszerű, masszívan kakaós, omlós, egészen laktató piskótáról van szó. Nekem nagyon bejött, mert szeretem az ilyen tömörebb állagú süteményeket, viszont aki valami hagyományosabb desszertet szeretne, az jobban jár, ha inkább mást választ. A pultban bőven van alternatíva, a kiszolgáló pedig elég készséges, biztosan szívesen segít megtalálni a számotokra ideálisat. 

Nyitva tartás:
H-P: 8:00-18:00
SZ: 9:00-18:00

WOW American Retro Diner

Szeretem az olyan helyeket, ahova az utcáról belépve olyan érzésem támad, mintha egy másik világba érkeznék, és a WOW American Retro Diner esetében ez pontosan így történt. A honlapjukon az áll, hogy időutazásra hívnak az 1950-es évek Amerikájába, ez pedig nem túlzó állítás. A berendezés, a zene és a felszolgáló ruhája is olyan volt, mint amit a korszakot bemutató filmekből, újságokból ismerek, szóval az volt az első gondolatom, hogy már akkor megérte eljönnöm ide, ha a kaja csak közepes lesz.


Természetesen a választék is illik a stílushoz, hiszen elég furán mutatna mondjuk a pacalpörkölt egy ilyen étterem menüjében. Ehelyett kérhetünk toast szendvicset vagy bagelt ha reggelizni szeretnénk, de vannak laktatóbb ételek (hotdogok, hamburgerek) és saláták is. Desszertként többféle gofriból és amerikai palacsintából lehet választani, az italok között pedig nem csak üdítők, hanem turmixok is szerepelnek.


Én a Los Angeles Jawbreaker névre hallgató hamburgert (1990 Ft) választottam, amit alaposan megpakoltak mindenféle jóval: marhahús, bacon, pirított sonkacsíkok, cheddar sajt, paradicsom (sima és aszalt), saláta, vöröshagyma, lilahagyma és házi szósz. Nos, egyértelműen nem diétás kajáról van szó, inkább egy igazi hedonista hústoronyról. Azt nem mondom, hogy a manapság egyre erősödő budapesti mezőny legjobbjaival felveszi a versenyt ez a burger, azonban kifejezetten rendben van, az étterem neve ellenére sem kell valami tipikus retró ételtől tartani. A húspogácsa eléggé ki van lapítva, de nem száraz, és így legalább minden falatban benne van a marha íze. A sok hozzávaló közt meglepően jó az egyensúly, ha nem is mindig érezhető minden, azért semmi nem veszik el teljesen. Ha a város legjobb hamburgerét keresitek, arra nem a WOW a legjobb hely, de, ha a hangulat miatt ellátogattok ide, az ételben sem fogtok csalódni.


Az üdítők között nem volt semmi különleges, ezért úgy gondoltam az innivalót és a desszertet egyszerre megoldom egy banánturmixszal (990 Ft). Nem bántam meg, mert finom volt, és szerencsére nem édesítették túl, mármint annál nem jobban, mint ami egy amerikai turmixtól elvárható. Szóval, ha cukorsokkot szeretnétek, akkor tényleg valamelyik desszertet válasszátok. Én ezt most kihagytam, de legközelebb tuti megkóstolok egy gofrit vagy pancake-et.


Nyitva tartás:
H-SZ: 10:00-22:00
CS-SZ: 10:00-00:00
V: 10:00-22:00

2018. december 12., szerda

Freshland

Múlt héten a Corvin Plaza étkezési lehetőségeit néztem meg, ezúttal egy másik bevásárló központot, a Westend-et vizsgáltam meg ilyen szempontból. Nagyobb terület, több üzlet, több vásárló - nem meglepő, hogy itt gyorsétteremből is több van. Persze ezeknek a többsége teljesen átlagos (vagy annak tűnő) kifőzde, de azért akadnak említésre méltó helyek. A Bellozzo-nak például itt is van egy egysége, a Séf Asztala már ránézésre is kilóg a mezőnyből, pizzakedvelőknek ott a Pizza Hut, hamburgert pedig elég sok helyen lehet enni. Szóval úgy gondolom, lesz miért visszajönnöm ide, de valahol el kellett kezdeni a tesztelést, és elsőre a Freshland mellett döntöttem.


Ez egy salátázó, ami szinte mindenben a Salad Box-ra hasonlít. Akár be is másolhatnám ide, amit arról írtam, a legnagyobb különbséget az alapsaláták nevei és összetevői jelentik. Persze itt is ugyanúgy van lehetőség tetszőleges alapanyagokat kiválasztani, amiket összekevernek, aztán egy papírdobozba tesznek. Az előre kiadagolt húsokat frissen sütik meg, a marha esetében azt is megkérdezték, mennyire átsütve szeretném. Ezzel sajnos sok hamburgerezőben sem foglalkoznak, ezért nagy öröm, amikor egy salátabárban odafigyelnek rá.


A rock fantázianevű keverékbe (1790 Ft) a hús mellett fetasajt, vörösbab, főtt gomba, sült paprika, csemegeuborka és persze saláta került. Vagyis került volna, mert a paprika éppen elfogyott, ezért aszalt paradicsomot kértem helyette. Az étlap szerint ez az összeállítás 440 grammot nyom, és nem tudnám megsaccolni, tényleg annyi volt-e, de az tuti, hogy nem aprózták el. Mindenből sok került bele és stimmeltek az arányok, nem kellett keresni egyik ízt sem. A zöldségek frissek voltak, a húst úgy sütötték, ahogy kértem, kifejezetten ízlett ez a saláta és jól is laktam vele. Tehát van lehetőség gyorsan egészséges és laktató kaját kapni egy plázában is, csak egy kicsit körül kell nézni hozzá.

A saláták mellett krémleveseket és reform desszerteket lehet még kapni a Freshlandben - pontosan úgy, ahogy a Salad Box éttermeiben is. A kínálat tehát szinte teljesen ugyanaz, és mivel a minőség mindkét esetben szuper, könnyen meg tudom mondani, melyik helyre menjetek: amelyik éppen közelebb van!

Facebook: Freshland
Honlap: www.freshland.hu (itt fent van az összes üzlet címe és nyitva tartása)

2018. december 10., hétfő

Pasta Italia

Közeleg a karácsony, beindult a vásárlási őrület, és ilyenkor az egész napos ajándékkeresés közben azért enni is kell valamit. A plázákban lévő gyorséttermeket elnézve jó tanácsnak tűnik, hogy inkább vigyetek magatokkal szendvicset erre az esetre, de egyrészt, ha mindenki így gondolkodna, akkor ennek a blognak nem lenne semmi értelme, másrészt pedig ennyire azért nem vészes a helyzet.

Hétvégén a Corvin Plaza-ban jártam, aminek a felső szintjén a megszokott kajáldákon túl például Bellozzo illetve Il Treno Buono is található. Mindkettőről írtam már korábban (akkor még csak egy-egy éttermük volt, azóta kezdtek terjeszkedni), elégedett voltam velük, nem csak egy bevásárlás közben gyorsan letudott ebédhez jó választások, hanem valóban finom ételeket kínálnak.

Most viszont valami új helyet akartam kipróbálni, ezért a Pasta Italia választékát kezdtem el nézegetni. Itt nem meglepő módon főleg tésztákat lehet kapni, de a melegentartó pultban sorakozott pár grillezett, rántott étel, és voltak magyaros fogások (például csirkepaprikás) is. Ezek kevésbé tűntek frissnek, a tésztákat viszont a rendelés leadása után keverik össze a feltétekkel, ez már jobban hangzott. A penne gorgonzolát választottam (1490 Ft), ez egy tejszínes-sajtos-diós tészta, ami így néz ki:


Látványra nem éppen a legmeggyőzőbb étel, és ízben is nagyjából azt a színvonalat nyújtja, amire egy plázás kifőzde esetében számítani lehet. Korrektül elkészítették, nincs elrontva, viszont láthatóan abba az irányba sincs semmilyen törekvés, hogy legalább egy kicsit is különleges vagy az átlagosnál jobb legyen. Ha például a diót nem egészben, hanem durvára törve teszik a tésztára, akkor máris jobban mutatna, és az ízek egyenletes eloszlásán is sokat segítene. Pár hasonló aprósággal jelentős javulást lehetne elérni, de az étel azért így is oké volt, a legnagyobb negatívumot az jelentette, hogy tudtam, a Bellozzo-ban ennél sokkal jobb tésztát ehettem volna.

Nyitva tartás:
H-SZ: 10:00-22:00
V: 10:00-19:00

2018. december 3., hétfő

Biang Bisztró

Nem szeretnék egy alkalom után elhamarkodott kijelentést tenni, de könnyen lehet, hogy találtam egy olyan kínai gyorséttermet, ahova rendszeresen vissza fogok térni. Miben különbözik a Biang Bisztró az átlagtól? Leginkább abban, hogy nem csak egy gyors és olcsó szükségmegoldást kínálnak az éhség megszüntetésére, hanem valóban finom ételeket.

Pedig az étlap kifejezetten egyszerű, nincs semmi “egzotikus” vagy “illatos-omlós” fantázianevű fogás, ehelyett különböző húsokat (csirke, marha, bárány, kacsa) és zöldségeket készítenek ázsiai fűszerezéssel, köretként pedig rizs, tészta illetve rizstészta közül lehet választani. A főételek ára 2000 forint körül mozog, ez drágább, mint ami a kínai kifőzdékben megszokott, viszont egy hagyományos étteremhez képest nem számít soknak, az adag pedig bőséges. Dinsztelt marhahúst kértem rizzsel (2180 Ft), pár perc múlva már jött is vele a pincér, és ezt tette le elém.


A tálalás nagyon tetszett, mindig örülök neki, amikor azt látom, hogy egy gyorsétteremben is adnak rá, és nem műanyag tányérból kell ennem. Alapból csak pálcikát kaptam az étel mellé, és a rizst olyan állagúra főzték, hogy azzal is könnyen meg lehet enni, de gondolom, kérésre adnak kést és villát is. A doboz tetejét levéve sem kellett csalódnom a látványban, ez a kaja az egyszerűségével együtt is igazán jól néz ki! Nem egy kifejezetten diétás fogás, mert a marhahús nem a legsoványabb fajtából való, pont annyira zsíros, hogy kellően ízletes legyen, viszont ne túl nehéz. A fűszerezés és a zöldségek megadták az ételnek a keleties ízvilágot, de nem vitték túlzásba, nem ordított minden falatnál a tányérról, hogy “te most kínai kaját eszel!”. Nem, ez szimplán egy finom étel - amit egy kínai gyorsétteremben kaptam.


Ha hasonló lenne a színvonal a többi kínaiban is, akkor cserébe hajlandó lennék kifizetni a magasabb árat, de így sincs okom panaszra, mert a Biang Bisztró már két forgalmas helyen is megtalálható. Az ételeiket akkor is érdemes megkóstolni, ha amúgy messzire elkerülitek a szezámmagos csirkét - ez tényleg más. A limonádénál viszont készüljetek fel rá, hogy édes lesz, én a jázminosat kóstoltam, és finom volt, de fele ennyi cukorral még jobb lett volna. 

Oktogon
Facebook: Biang Bisztró - Oktogon
Cím: Teréz körút 20.

Vámház körút
Facebook: Biang Bisztró - Vámház körút
Cím: Vánház körút 5.

Nyitva tartás:
H-V: 11:30-21:30

2018. november 26., hétfő

Street Bistro

Az utóbbi pár évben folyamatosan növekszik a street food színvonala Budapesten, és ezt nem csak a kiemelkedő, különleges helyek bizonyítják, hanem az is, hogy sokkal jobb lett az átlagos minőség. A Street Bistro például egy teljesen véletlenszerű választás volt, egyetlen véleményt sem olvastam el róluk a neten. Akartam valamit ebédelni, láttam, hogy itt van leves és szendvics, szóval tettem egy próbát- ami nem is bántam meg!


Manapság már nem számít nagy extrának, amit itt kaptam, de néhány éve még tuti kilógott volna a mezőnyből pozitív irányba. A gyömbéres csirkeragulevesben (650 Ft) a gyömbér ízét ugyan nem éreztem, de egy klasszikus ragulevesnek igazán jó volt a sok hússal és zöldséggel. A korrekt kezdés után a spiced cow szendvics (1090 Ft) még jobban bejött, pedig valójában abban sem volt semmi egetrengető. A bagettbe mustár, marharagu, jalapeno, sült paprika, salsa szósz és cheddar sajt került, majd mindezt ropogósra grillezték. Enyhe csípősség, jó fűszerezés, kissé krémes állagú ragu - nagyon finom volt így együtt.


A legjobb pedig az egészben tényleg az, hogy már nagyon sok helyen lehet hasonló minőséget kapni. Nem kell a Street Bistro-ba (vagy bármelyik konkrét étterembe) rohannotok, ha egy jól elkészített levest és szendvicset akartok enni, az átlagos büfékben is egyre jobb eséllyel találtok finom kaját. Persze mindig lesznek borzalmas ételeket áruló fekete bárányok, és titkos, eldugott gyöngyszemek is, szóval nem árt körültekintően választani, de a fejlődés megkérdőjelezhetetlen.


Nyitva tartás:
H-V: 10:00-23:00

2018. november 13., kedd

Boccacini

A Boccacini egyből felkeltette az érdeklődésemet, amikor megláttam, hogy a “gourmet snack” kategóriába sorolja magát. Hasonlóból úgysincs túl nagy választék, velem viszont gyakran előfordul, hogy két főétkezés között ennék valami apróságot, ami azért mégis izgalmasabb egy müzliszeletnél vagy pár keksznél.


Ez az új street food éppen ilyen esetben nyújt gyors megoldást. Nagy újdonság ugyan nincs benne, de az ötlet jó: húsból és zöldségből (alapból 60-40 az arány a hús javára, de vannak vega és csak húst tartalmazó verziók is) készített golyókat vagy rudacskákat vékonyan bepaníroznak, és nagyon rövid idő alatt kisütnek. Ezeket aztán egy nyitott papírdobozba teszik, kapunk mellé szószt, pálcikát és már mehetünk is. Az adagok nem nagyok, de a méretükhöz képest egész laktatóak, útközbeni kajának is teljesen megfelelnek, és a 600-750 közti ár sem vészes.


Elsőként a füstös bbq csevapot kóstoltam meg, ami látványra ugyan nem a legígéretesebb, de valóban érezhető rajta a marhahús íze, és megvan a benne a szolid füstösség is. A céklás hagymalekvár passzol mellé, abba mártogatva még finomabb. Ezek után megjött a kedvem, hogy pár nappal később egy másik ízt is kipróbáljak, és a sertéshúsos olivás golyókban sem kellett csalódnom. Tényleg nagyon vékony rajta a panír, és a rövid sütés alatt nem is szívta meg magát olajjal. Szóval nem kell zsíros, nehéz rántott hústól tartani, a Boccacini terméke valóban egy könnyű snack. Az eddigi tapasztalataim alapján bízom benne, hogy el fog terjedni ez a gyorskaja (vagy más hasonló), hiszen örülnék neki, ha sokfelé esne útba valami ilyesmi finomság. 





2018. november 10., szombat

Wok & Tandoori Express

Indiai kajához volt kedvem, és ezúttal nem a keresőt használtam, hanem a térképet kezdtem el böngészni. Így találtam rá a Wok & Tandoori Express nevű kis étteremre a Baross utcában. Ugyan közel van a körúthoz, de valószínűleg alapból sem túl feltűnő, most pedig az előttük lévő állványok miatt alig lehet észrevenni. Szemből nézve ennyi látszik:


Belépés után azokra büfékre emlékeztetett a hely, amikben az előre elkészített, melegen tartó pultban sorakozó ételek közül lehet választani. Láttam is egy ilyesmi pultot, de le volt takarva, ezért a felszolgálótól érdeklődtem a kínálatról. Kiderült, hogy nem beszél magyarul, viszont az asztalokon van magyar nyelvű étlap. Ebben az ételek neve mellett a rövid leírásuk is szerepel, így annak sem okoz gondot a választás, aki kevésbé ismeri az indiai konyhát - mint például én. Vagyis bizonyos szempontból mégis nehéz volt a döntés, hiszen elég sokféle kaja volt az étlapon: vegetáriánus, csirke,- vagy bárányhúsból készült fogások, wok-ban készült, és grilles kaják sorakoztak a listában.


Egy lencselevest (750 Ft) és egy chicken korma-t (1750 Ft) kértem. Az előbbit pár percen belül meg is kaptam, aztán szinte egyből utána a főételt is. Tartottam tőle, hogy ki fog hűlni, mert a leves forró és elég csípős volt, így csak lassan tudtam enni. Szerencsére a csípősség mellett azért érezhető maradt a fűszerek (főleg a koriander) íze is. Az összhatás nem volt túl keleties, van egy olyan gyanúm, hogy kissé a magyar ízlésre hangolták a recepteket, de ez egyáltalán nem zavart, mert az étel finom volt.


Valószínűleg a chicken korma, vagyis a kesudió szószos kókusztejes csirkemell is alaposan meg lett melegítve, mert pont jó volt a hőmérséklete, amikor végeztem a levessel. Az íze pedig még jobb volt, a sűrű szósz nagyon bejött, a köret viszont még ennél is jobban. Vajas naan-t (500 Ft) kértem mellé, ami egy indiai lepénykenyér, és az itteni változat piszkosul el volt találva. Könnyű, légies, puha, kissé mégis ropogós tészta, ami önmagában is jóízű, és az ételbe mártogatva is remek.



A leves rendben volt, de az még nem győzött meg teljesen, a chicken korma és a naan viszont nagyon erős páros alkottak, amit kifejezetten ajánlok. Az adag nem tűnt soknak, mégis alig tudtam megenni, igencsak tartalmas ebédet tettek ki ezek az ételek. A bejárat melletti tábla szerint 11:30 és 17 óra között napi menü is van, amiben 1290 forintért háromféle leves és hatféle főétel (plusz köret) közül lehet választani - ez nagyon jó üzletnek tűnik.


Nyitva tartás:
H-V: 11:30-21:30

2018. november 6., kedd

Bajnok Palacsinta

Nem az adagok mérete alapján szoktam célpontokat választani, de az 50 centis óriáspalacsinta azért mégiscsak olyan dolog, amit mindenképpen meg akartam nézni. Igen, jól írtam: valóban egy fél méter átmérőjű, brutális palacsinta-szörnyről van szó, amit a Bajnok Palacsinta Egyesület készít, és az alábbi képen a fele sem látszik.


Az egyesületnek nincs állandó nyitva tartása, a honlapjukon és a facebook-oldalukon lehet követni, hogy az aktuális héten melyik napokon milyen ízesítésű palacsintákat készítenek. Ha megvan a megfelelő időpont, akkor menjetek a Bajnok utcába, és ne riasszon el az ajtón lévő tábla.


Egy egyszerű, feltűnésmentes szuterén helyiségbe fogtok érkezni, aminek (talán éppen a masszív palacsintaillat miatt) mégis barátságos a hangulata. Ha egy 1500 forintos adományjeggyel támogatjátok az egyesület működését, akkor megkóstolhattok egy óriáspalacsintát az aktuális választékból - vagyis ennyibe kerül egy adag. Már említettem, hogy tényleg hatalmas méretű ez a desszert, és ehhez méltóan a töltelékkel sem spórolnak, szóval ide inkább ne akkor gyertek, ha már túl vagytok egy kiadós vacsorán, és ennétek valami édességet.


A bounty-s verzió például úgy néz ki, hogy a tésztát megtöltik kókuszkrémmel, összehajtják, majd a tetejére is tesznek még krémet, egy felszeletelt csokit, kókuszreszeléket, és az egészet még meglocsolják nutellával. Abba jobb nem belegondolni, hogy ez így összesen mennyi kalóriát tartalmaz, valahol a “baromi sok” és a “rengeteg” között lehet a pontos érték. A jó hír viszont az, hogy az óriáspalacsintának nem csak a mérete, hanem az íze is említésre méltó, így még a hatalmas adag utolsó morzsáit is örömmel tüntettem el. Nem azt mondom, hogy sokkal finomabb, mint egy normál palacsinta, de jó volt a tésztája és a kókuszos krém is ízlett - a bounty-t és a nutellát pedig úgyis mindenki ismeri. Szóval, ha szeretitek a palacsintát és a különlegességeket, akkor ezt a helyet egyszerűen kötelező kipróbálnotok. Érdemes folyamatosan figyelni, éppen mik szerepelnek a kínálatban, és akkor menni, amikor a kedvenc csokitokra kerül a sor. Én például a snickers-es verzióra biztosan le fogok csapni.


Nyitva tartás:
Általában szerdától szombatig 18 és 21 óra között, de a fenti linkeken láthatjátok az aktuális infót.