2017. október 31., kedd

Artizán Budapest

Sokan dicsérték az Artizán pékséget, ezért úgy gondoltam, én is megnézem magamnak. Naivan arra számítottam, csak beugrok, hogy megkóstoljak egy kakaós csigát, még abban sem voltam biztos, fogok-e egyáltalán írni erről a helyről. Aztán beléptem az ajtón, és egy pillanat alatt borult a tervem. Az Artizán ugyanis nem pusztán egy pékség, hanem sokféle reggelit és ebédmenüt is kínálnak, így esélyem sem volt egyetlen látogatás során alaposan tesztelni a választékot. Leülni éppen nem volt időm, és eredetileg úgyis a péksütik miatt jöttem, ezért úgy döntöttem, első körben azokból próbálok ki néhányat, aztán majd kiderül, érdemes-e visszajönnöm.



A klasszikus kakaós csiga és pogácsa párosa mellé két különlegesebb terméket választottam. Sósak közül a jalapenos-cheddaros csiga, édesek közül pedig az Artizán specialitása vagyis a kardamomos-fahéjas-pudingos csiga volt leginkább szimpatikus. A pogácsa 150 forint volt, a csigák pedig egységesen 400 forintba kerültek, és ez bizony még egy kézműves pékséghez képest is elég húzós. Ezek után egyszerű lenne azt írnom, hogy ez egy túlárazott hely, és a péksütemények közel sem érnek ennyit, de ez nem lenne igaz. A helyzet ennél bonyolultabb: azt nem tudom, hogy az árukat megérik-e, viszont kétségtelenül nagyon finomak!



A pogácsa mondjuk nem volt maradandó emlék (az is ízlett, de semmi extra), a csigák azonban tényleg ütősek. A kakaós lazán hozza az elvárható szintet, igazából mindenhol valami ilyesminek kellene lennie az alapnak, mégis kevés (és emiatt említésre méltó) az olyan pékség, ahol ez így van. A jalapenos-cheddaros gyakorlatilag olyasmi, mint a sokfelé kapható pizzás csiga deluxe verziója. A tészta még órákkal a sütés után sem száraz, paprika enyhén csíp, nem nyomja el a sajt lágy ízét, mégis érdekesebbé teszi a falatokat. A kardamomos cucc pedig nem véletlenül a kínálat legnépszerűbb tagja - brutálisan jó, és ennek még az árát sem éreztem túlzónak. A másik kettő is nagyon bejött, de ez az, amit legalább egyszer mindenkinek meg kell kóstolnia, aki szereti a különleges péksütiket. Minden összetevő szuper benne: a tészta, a puding, a fűszerezés, és a gyümölcsök is a tetején. A sokféle íz könnyen kiolthatná egymást, ehelyett remekül passzolnak, és egy olyan csiga lesz belőlük, amit nagyon hosszú ideig tudnék napi rendszerességgel enni úgy, hogy ne unjak rá.



Szóval elégedett vagyok az Artizánban tett első látogatásommal, az árazást persze nyílván befolyásolja az elhelyezkedés is, de cserébe a minőség is ehhez méltó. Legközelebb az ebédmenüjüket tervezem kipróbálom, remélem az időközben megnövekedett elvárásaim ellenére sem kell majd csalódnom.
Nyitva tartás:
H-P: 7:00-19:00
SZ: 8:00-16:00

2017. október 26., csütörtök

Pipo Pincéje

Korábban nem gondoltam volna, hogy svédasztalos éttermekből is van olcsó kategória, de már több olyant is találtam, ahol kétezer forintot sem kérnek a korlátlan ételfogyasztásért. Persze ezeknél a kínálat is egyszerűbb, mint az ismertebb és drágább “all you can eat” helyeken, szóval abban az esetben jelentenek ideális választást, ha a különlegességek kóstolgatása helyett egy igazán kiadós étkezés a cél.


A Pipo Pincéjében például nem kell a bőség zavarától tartani, itt egyszerűen annyit csináltak, hogy a napi menü mennyiségét végtelenítették. Mindig van kétféle leves, két-három főétel, köretek plusz valamilyen édesség és ezekből lehet 1790 forintért egy órán keresztül korlátlanul enni (kétszer ennyiért pedig az időtartam duplázódásán túl az italfogyasztás is korlátlanná válik) . Szóval egyszerre nem túl nagy a választék, viszont naponta cserélődnek a kaják, így akkor sem válnak unalmassá, ha valaki rendszeresen idejár. Az ilyen vendégek pedig gyakorinak tűntek, hiszen a felszolgáló a betérők többségét ismerősként köszöntötte. Talán még kívülállónak is éreztem volna magam, ha nem lett volna velem is olyan kedves és közvetlen, mint a többiekkel.




A kis választék előnye, hogy mindent meg tudtam kóstolni, és nem csak csalódnom nem kellett semmiben, hanem az összes étel kifejezetten ízlett. Ezért az árért nem is lenne reális elvárás a hatalmas kínálat, ennél sokkal fontosabb, hogy ami van, az finom. Igazi magyaros-házias konyha működik a Pipo Pincéjében egyszerű, de jól elkészített kajákkal. Ezt nem úgy értem, hogy korrekt vagy vállalható a színvonal, inkább úgy, hogy tényleg jó! Éppen gulyásleves illetve tojásleves volt, a főételek terén pedig rántott csirkecsíkok, fűszeres csirkecomb illetve krumplis tészta közül lehetett választani. Az utóbbiból már csak egy kicsit akartam megkóstolni, aztán végül annyira bejött, hogy még egyszer szedtem belőle.


Igaz, hogy kissé rendhagyó ez a fajta megvalósítása az “all you can eat” koncepciónak, de nem maradt bennem hiányérzet, hiszen jóllaktam, és finomakat ettem. Ha előfordult már, hogy nem tudtál dönteni valahol az “A” és a “B” menü között, vagy attól féltél, kicsi lesz az adag, akkor a Pipo Pincéje a Neked való hely. Libamájpástétomot és lazactatárt valószínűleg nem itt fogsz enni, viszont a klasszikus fogásokat tuti minőségben kapod meg.

Nyitva tartás:
H-SZ: 12:00-00:00

2017. október 21., szombat

Retró büfé

A retró általában nem a legbiztatóbb jelző egy kajálós hellyel kapcsolatban, ha pedig hamburgerről van szó, akkor valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, akinek a mirelit “hússal”, csalamádéval és ipari sajtutánzattal megtömött szörnyűségek jutnak eszébe. Ezért nem voltam túl lelkes, amikor egy barátom először ajánlotta, hogy a Kis Salétrom utcai Retró büfében együnk, de néhány falat elég volt ahhoz, hogy darabokra hulljanak az előítéleteim. Azóta már én is szoktam másoknak ajánlani ezt a helyet, most pedig frissen lecsekkoltam a minőséget, mielőtt nekifogtam a bejegyzésnek.


Szinte semmi nem változott, ez pedig inkább jó hír, mint rossz, hiszen eddig is a pozitívumok voltak túlsúlyban. Kár, hogy egy újonnan betérő vendégnek nem ezek okozzák az első benyomásokat. A beltér ugyanis meglehetősen kicsi, szűkös, és masszívan belengi a kajaszag. Egyszerre ketten tudnak leülni, plusz még páran ehetnek állva, a többieknek marad az elvitel. A hely így is elég népszerű, ezért könnyen előfordulhat egy kis torlódás, de erre a hamburgerre tényleg megéri várni, mert ár-érték arány tekintetében a város élvonalába tartozik. Ezúttal a dupla húsos verziót választottam, amibe a megszokott zöldségeken túl 2 darab 8 dekás marhahús pogácsa került. Ennek egy ezres lett volna az ára, de kértem bele füstölt edamit illetve egy király mézes barbecue szószt is. Így 1450 forintot fizettem érte, ami még mindig nem sok ezért a kajáért.

Oké, a 8 dekás húsok nem mutatnak annyira jól a képen, hiszen nem lógnak túl a zsemlén, viszont a lefotóztam egy cheddar sajtos brutál burgert is, amiben egy darab 260 grammos pogácsa van, és 1500 forintba kerül:


Az egyetlen gyenge pontot számomra a buci jelenti, rossznak azt sem mondanám, csak nem kifejezetten az én ízlésemnek megfelelő. Jó lenne, ha felárért lehetne választani valamelyik kézműves pékség termékét, de azért a jelenlegi verzióval is ki tudok egyezni. A rostlapon történő pirításnak köszönhetően nem ázik át egyből, viszont könnyen összenyomható és harapható, enyhén édeskés ízvilágú. Ami pedig a belsejébe kerül, az hibátlan. A legfontosabb nyílván a hús, ami éppen ideális mértékben van átsütve és a fűszerezése is szuper. Van angus marha is a kínálatban, mégis a “simát” szoktam kérni, mert az is kifejezetten ízlik.

A dupla húsos változat helyett inkább az egy darab nagyobb pogácsát javaslom, mert az emeletes szendvicsek hajlamosak a szétcsúszásra. Érdemes kísérletezni az extra feltétekkel és a rengeteg különböző szósszal, mert izgalmas, változatos hamburgereket lehet kreálni, de a táblákon szereplő összeállítások is jók. Ha valakinek nagyon hiányzik, a retró hangulat, még csalamádés verziót is kérhet, valószínűleg sokkal finomabb lesz, mint a strandos társai.
Szóval, ha túl tudtok lépni a körítésen, és nem a puccos, modern design a fontos, hanem egy király burgert szeretnétek enni, akkor a Retró büfé az ideális hely számotokra. Ilyen árakon ilyen kaját nem sokfelé kaptok Budapesten!
Nyitva tartás:
H-CS: 11:00-21:00
P: 11:00-22:00
SZ: 12:00-21:00

2017. október 16., hétfő

KicsiZso

Városszerte sok szimpatikus reggelizőhelyet kinéztem már, de munka előtt legfeljebb azokba van időm beülni, amik útba esnek. Ha viszont hétvégén egy korai program miatt amúgy is ki kell mozdulnom, akkor igyekszem valami új kipróbálásával indítani a napot - így vettem célba a KicsiZso-t is.


Ez egy hangulatos kis hely a Margit híd budai hídfőjének közelében, ahol igen sokféle reggeliből lehet választani. Az egyszerűbb szendvicseken, tojásos kajákon túl vannak különlegesebb ételek is (például kacsamájas bundás kalács) és az állandó étlap mellett a kínálat egy része folyamatosan változik. Nem volt könnyű a döntés, de a felszolgáló srác segítőkészen elmesélte mit hogyan készítenek, így végül egy töltött bundás kenyeret (980 Ft) kértem és mellé gyümölcsteát (550 Ft).

Az első kellemes meglepetés akkor ért, amikor láttam, hogy a forró vízbe nem filtert, hanem szárított gyümölcsdarabokkal megtöltött szűrőt tesznek. Mindenhol ennek kellene lennie az alapnak, de sajnos nem az, szóval említést érdemel. A kajától még ezek után sem vártam sokat, hiszen a sajttal és sonkával megtöltött, tojással borított toast kenyér nem a világ legizgalmasabb fogása, viszont a KicsiZso-ban bebizonyosodott, hogy ezt is el lehet készíteni különösen jól. Nem tudom, mi a “titok”, és nem is akarom eltúlozni a dolgot, hiszen mégiscsak egy egyszerű töltött bundás kenyérről van szó, de tényleg baromi finom volt. A kenyér nem szívta meg magát olajjal, így nem vált túl nehézzé, belülre pedig ízletes sonka és sajt került, szóval minden klappolt, és még a tálalásra is figyeltek.


Már ennyi alapján is bátran ajánlanám ezt a helyet, de zárásként kértem egy eszpresszót, és amit kaptam, annak hatására a KicsiZso tovább nőtt a szememben. Amióta elkezdtem közelebbről megismerkedni az újhullámos iránnyal, kevés helyen merek kávét kérni, ha pedig mégis, akkor felkészülök egy alaposan elégetett, keserű, olaszosnak titulált italra, amit csak a koffein miatt iszok meg. Itt is erre számítottam, ehhez képest egy jól elkészített, enyhén gyümölcsös, de nem túl savas eszpresszót kaptam, amihez nem kellett tej vagy cukor. Sejtettem, hogy nem valami átlagos bolti alapanyagból dolgoznak, ezért rákérdeztem, és kiderült: a budapesti Bagira pörkölő guatemalai-brazil blendje van a darálóban. Mindig örülök, amikor egy kajacentrikus helyen is adnak a felhasznált kávéra, sajnos sok étterem még mindig nem jutott el erre a szintre. Szóval akár reggelizni, akár kávézni szeretnétek a KicsiZso ideális választás, mert itt odafigyelnek a részletekre és az egyszerűbb ételek minőségére is. Akkor sincs gond, ha napközben jártok erre, az ebédmenüjük és a desszertjeik is hasonlóan jónak tűnnek.



Facebook: KicsiZso
Cím: Frankel Leó út 11.
Nyitva tartás:
H-P: 7:30-16:30
SZ: 7:30-15:00

2017. október 11., szerda

Regde Palacsintázó

Nem gondoltam volna, hogy a Bank3 után ilyen rövid időn belül találok egy újabb, említésre méltó palacsintázót. De Budapest pörög, folyamatosan nyílnak az ígéretes helyek, és a többségükben nem kell csalódnom. A Regde is beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, simán megugrotta azt a szintet, amire számítottam. 


Itt nem akarnak főételeket kreálni a palacsintából, elsősorban az édes ízekben utaznak (sós verzióból csak mutatóban akad pár darab), azokból viszont hatalmas a választék, és mindegyik kétféle méretben (normál vagy óriás) kérhető. Az étlapon igazán vonzó összeállítások szerepelnek (például karamellás-körtés, zserbós), de épphogy elkezdtem ezeket nézegetni, amikor a kiszolgáló tovább növelte a zavaromat, és felhívta figyelmemet az aktuális újdonságokra. Ezek még szimpatikusabbak voltak, így végül egy normál snickers-es (425 Ft) és egy óriás mákos gubás (820 Ft) mellett döntöttem.


Természetesen frissen készítik el a palacsintákat, de így is csak pár percet kellett várnom, amíg elém került a képen látható tányér. Pozitívum, hogy odafigyelnek a tálalásra, az pedig még jobb, hogy ezzel nem a minőségről akarják elterelni a figyelmet. A mákot belesütötték a tésztába, a tölteléket pedig a vaníliapuding jelentette, ami enyhén citromos volt, ennek köszönhetően nem vált túlságosan édessé. Mivel imádom a mákot, nem bántam volna, ha a krémbe is jut belőle, de így is végig határozottan érezhető volt az íze, és a palacsinta nem csak a nevében emlékeztetett a gubára.


A snickers által inspirált összeállítás viszont még ennél is jobban bejött. Pedig igazából nincs benne semmi extra, de nem is extrának kell lennie, hanem finomnak. Jó tészta, csokis-karamellás krém és némi mogyoró - mindössze ennyi kellett egy szuper desszerthez. A méretek közül inkább a kisebbet ajánlom, szerintem két különböző ízzel jobban jártok, mint egy óriás palacsintával, és ebből a választékból abszolút nem nehéz jókat találni.


Nem tudom, létezik-e olyan, hogy gourmet palacsintázó, de, ha igen, akkor a Regde határozottan ebbe a kategóriába tartozik! Ha egyszerűen csak sok palacsintát akartok enni, akkor persze jobban jártok egy olcsóbb, egyszerűbb változattal (vagy még jobban, ha otthon készítitek el), viszont amennyiben a szokásos ízeknél különlegesebb desszerthez van kedvetek, akkor a Regde a megfelelő célpont.

Nyitva tartás:
H-V: 10:00-22:00

2017. október 6., péntek

Taco Market

A Deák téren járva megéheztem, és leginkább valami street foodhoz volt kedvem - ennek a problémának a megoldása azért nem tartozik a legbonyolultabb feladatok közé, elég volt elindulnom a Király utcán és már néhány méter után meg is találtam az aktuális célpontot. A Taco Market valójában nem egy különálló egység, hanem a Market BDPST elnevezésű ételtér része (a továbbiak: Burger, Beer illetve Coffee Market), de ezúttal csak a mexikói szekciót teszteltem, szóval a bejegyzés ezt mutatja be. Később talán majd a többiről is írok külön-külön.


Az 1490 forintos, levest, főételt és egy pohár limonádét tartalmazó, hétvégén is kapható ebédmenü elég jó ajánlatnak tűnt, ezért egyből ezt választottam, és csak rendelés után kezdtem el alaposabban megnézni a kínálatot - volt rá időm, mert a szakács nem pörgött túlságosan. Az étlap túlmegy a klasszikus burrito-taco-quesadilla hármason, van még leves, sokféle szósz és mexikói egytálételek. Tehát, ha úgy adódik, legközelebb is lesz mit kóstolnom, de azért nem bántam meg az első döntésemet. 



A zöldségleves igazán rászolgált a nevére, jó sok zöldség került bele, és gombával is alaposan meg volt pakolva, az alaplé pedig kellően fűszeres, karakteres ízű volt, szóval ez a fogás egyszerre tartalmas is finom kezdésnek bizonyult. Marhahúsos burritót választottam mellé, amiből a menübe nem járt túl nagy adag, cserébe elég rendesen meg volt töltve és kifejezetten ízlett. Rizs, marharagu, saláta, bab, sárgarépa illetve cukorborsó kapott helyet a tortilla belsejében. Jól összekeveredtek, így egyenként nem tudtam kóstolgatni őket, az összhatás viszont abszolút bejött. Közben elropogtattam a pár szem túlságosan visszafogott fűszerezésű nachost is, és a végén meglepődve tapasztaltam, hogy ezzel a mennyiséggel éppen jól laktam. 

Összességében, ha nem is kiemelkedően, de jó ajánlatnak tartom a Taco Market ebédmenüjét, illetve akkor is megfelelő választás ez a hely, ha többféle mexikói fogást is ki szeretnétek próbálni. Viszont, ha csak egy laktató és finom burritót ennétek, akkor a majdnem szemben lévő El Bigotéval szerintem jobban jártok.

Facebook: Market BDPST
Cím: Király utca 8.
Nyitva tartás:
H-K: 7:30-0:00
SZ-CS: 7:30-2:00
P: 7:30-3:00
SZ: 8:00-3:00
V: 8:00-23:00

2017. október 1., vasárnap

Helios Taverna

Jól tudom, hogy a körúton vagy környékén kapható gyros-ok többsége ugyanazt a legjobb esetben is átlagos minőséget képviseli, mégis hajlamos vagyok a korábbi csalódásokról megfeledkezve kipróbálni az újonnan felfedezett helyeket. Egyrészt azért, mert szeretem a gyros-t, másrészt pedig azért, mert a középszerű, felejthető büfék mellett néha olyanokhoz is van szerencsém, mint a Helios Taverna.


Ez sem egy tökéletes vagy kihagyhatatlan hely, a közelben lévő Kerkyra szintjét például nem éri el, de az átlagnál még így is bőven jobb, szóval megérdemli a bemutatást. Ők is a görög stílust képviselik, a választék pedig természetesen a gyros köré épül, ami kérhető pita, tál vagy box formájában is - utóbbi egy hússal és krumplival megpakolt dobozt jelent. Én egy tálat kértem, ami 1490 forintba került, és járt hozzá fetakrém illetve répasaláta is. Ezek nagyon bejöttek, a karakteres ízükkel feldobták az egyébként is finom ételt. A képen a pitától nem látszik, de jókora adag húst kaptam, ami kellően át volt sütve, éppen a “már kissé ropogós, viszont még nem száraz” állapotban került elém. Kár, hogy a fűszerezését tekintve csak a sót éreztem, ez lehetett volna valamivel változatosabb. A krumpli mirelit, de teljesen korrekt, nem olajos, a zöldségek pedig frissek és finomak, csak kicsit keveselltem a mennyiségüket.


Összességében a gyros tál nagyjából a megszokott adagot teszi ki, ahogy általában, úgy ezúttal is jóllaktam vele. Minőséget tekintve viszont sokkal ajánlom a Helios Tavernát a tipikus körúti helyeknél, hiszen alig drágább azoknál, ízben mégis lekörözi őket. Még szuperebb lenne, ha a húst kicsit izgalmasabban fűszereznék, de a sajtkrémjük és a répasalátájuk így is nagyon király, és azokat akár külön is lehet kérni. 

Ui.: érdekes, hogy nemrég, a Bellozzo-nál zavart az eldobható tányér és villa, itt pedig teljesen természetesnek vettem. Nem tudok erre logikus magyarázatot adni, talán az ottani, modernebb, elegánsabb környezettől jobban elütött az ilyen típusú étkészlet.
Nyitva tartás:
H-SZ: 11:00-21:00
CS-SZ: 11:00-23:00