Ugyan nem olyan régen írtam hamburgerről, és általában igyekszem nagyobb szünetet hagyni a hasonló témák között, de ezúttal nem tudtam kihagyni a Bridges Food Bar Budapest szombati eseményét, és ha már ott voltam, természetesen szentelek neki egy bejegyzést. Olyan “burgere challenge”-et hirdettek, amivel a vendégek csak nyerhettek: aki meg tud enni két órán belül három szendvicset, annak csak egyet kell kifizetnie, akinek pedig ez nem sikerül, annak a teljes fogyasztását - ahogy egyébként is.
Szóval kockázat nélkül vágtunk neki a kihívásnak, és ez a lelkesedés csak tovább fokozódott, amikor beléptünk a helyre. A belső modern, tágas, nincs túlzsúfolva asztalokkal, de azért így is elég sok vendéget le tudnak ültetni. Mielőtt fent helyet foglaltunk, a földszinten láthattuk, ahogy egymás mellett sülnek a húspogácsák és pirulnak a bucik. Ígéretes kezdés, az erőteljes szagelszívónak köszönhetően pedig attól sem kellett tartanunk, hogy a ruháink megőrzik az illatokat.
Nagyon tetszett, hogy minden asztalon színesceruzák illetve “színezz vagy rajzolj!” felirattal ellátott papírok voltak, így az unatkozó vendégek kreatívan le tudják foglalni magukat, amik várnak a rendelésükre. Már idejét sem tudom, mikor színeztem utoljára, itt viszont muszáj volt nekiállnom, és mindenkit csak bíztatni tudok erre, mert igazán megnyugtató tevékenység. Majdnem annyira, mint ez a látvány:
Elsőként a 15 dekás marhahússal, sajttal és baconnel (meg persze némi zöldséggel és szósszal) felszerelt burgert választottam, és ez remek kezdésnek bizonyult. A hús tökéletesen medium-ra lett sütve, a baconből és sajtból összeolvadt massza pedig harmonizált a szószokkal. A kicsit kalácsos buci nagynak tűnik, de laza szerkezetű, összenyomható, így kézzel is könnyen el lehet fogyasztani a hamburgert. Nem állítom, hogy extra vagy különleges szendvicsről van szó, és arról is megoszlottak az asztalnál a vélemények, hogy köret nélkül mennyire éri meg az 1600 forintos árat, de minden benne volt amit ettől ez ételtől általában elvárok.
A második körben már a különlegesebb, kacsahúst, kacsamájat illetve paradicsomlekvárt tartalmazó verziót kóstoltam, és mindenkinek ezt ajánlom, aki vevő az izgalmas ízekre és marha nélkül is el tud képzelni egy hamburgert. A hús csak szimplán rendben volt, de a máj és a lekvár enyhén édes, krémes állagú egyvelege nagyon bejött, így számomra egyértelműen ez a változat okozott maradandóbb élményt. Ebben mondjuk az is szerepet játszik, hogy standard burgerekből már sok budapesti helyen lehet frankót kapni, emiatt mostanában inkább az extrább összeállításokat keresem, és ezt meg is kaptam a Bridges-ben. Szóval harmadiknak is egy kacsaburgert kértem, aztán kifejezetten jóllakva álltam fel az asztaltól. Persze normál esetben egyáltalán nincs szükség három adagra az éhség csillapításához, de nagyobb étkűeknek azért érdemes köretet vagy desszertet is választani a szendvics mellé, mert egy darab önmagában könnyen kevésnek bizonyulhat. Mi pedig köszönjük a lehetőséget, mert baromi jó áron ehettünk sokat és finomat!
Nyitva tartás:
