2019. szeptember 24., kedd

Zabáljcsak + Bank3 @ Street Food Fesztivál

Szerettem volna enni egy jó hamburgert a hétvégén (persze valami új helyen, hogy a blogon is érdemes legyen írni róla), és úgy gondoltam, a Street Food Fesztiválon nagyon nem lőhetek mellé, ott biztosan találok majd szimpatikusat. Így is lett, elég erős volt a választék, nehezen tudtam eldönteni, melyik ígéretes food truck-ot próbáljam ki. Végül a klasszikus hamburgertől elcsábultam a pulled pork szendvicsek felé, és a Zabáljcsak-ot választottam.



Jókat hallottam róluk, tetszett a kínálatuk, és azt is biztató jelnek találtam, hogy a pulton ott állt a Magyar Barbecue Szövetség etikai kódexe. Ezel szerint komolyan gondolják a sütögetést.



Az “Onion” nevű szendvicset választottam (2000 Ft - egyébként nagyjából hasonló áron voltak a főételek a fesztivál többi kocsijánál is), és sajnos pont a névadó hagymalekvár volt az, amit legkevésbé éreztem benne, de még ezzel együtt is nagyon ízlett. A hús mellett házi barbecue szószt, vörös cheddar sajtot és fokhagymás tejfölt tettek a ciabattába, aminek megpirították ugyan a belsejét, de azért elég gyorsan elázott, viszont ezt ebben az esetben egyáltalán nem bántam. Egyrészt, mert még így is meg lehetett fogni, nem hullott szét, másrészt pedig, egy ilyen szendvicsnek, ennyire szaftosnak kell lennie. Ezzel a kajával egyszerűen nem lehet finomkodni, főleg akkor nem, ha azt egy Zabáljcsak nevű food truck árulja. Ez tényleg egy zabálnivaló pulled pork szendvics volt, ami minőség és mennyiség tekintetében is igazán meggyőzött.



Azért, ha már ott jártam, nem jöttem haza édesség nélkül és átsétáltam a Bank3 mobil verziójához, a Palacsintruck-hoz. Amikor az éttermükben jártam, úgysem kóstoltam az édes óriáspalacsintájukat (a sós viszont nagyon ízlett), szóval most kértem egy twix-eset, ami 1200 forintba került és elég durva adag desszert volt. A szokásosnál kicsit vastagabb tésztába Twix csokit és nutellát tettek, utóbbiból a palacsinta külsejére is bőven került, majd az egészet meglocsolták karamellás öntettel, hátha a csokiban nem lenne elég. A végeredményt cukorbetegeknek nem igazán ajánlom, édesség-mániásoknak viszont annál inkább, nem fognak benne csalódni. Pont jó folytatás volt a szendvics után, mert ez sem egy óvatoskodó, gourmet cucc, hanem egy masszív, laktató desszert.



2019. szeptember 17., kedd

Manu+

A Pizza Manufakturát már többször is dicsértem a blogon, mindig az első opciók között jut eszembe, ha jó pizzát akarok enni, viszont a tulajdonosok által nyitott új helyen eddig még nem jártam. Pedig a Manu+ már több, mint egy éve elindult, szóval éppen ideje volt pótolni ezt a hiányosságot.


Belépés után olyan érzésem volt, mintha nem először járnék itt, hiszen sok a Manufakturából már ismerős elem: a körítés például ugyanolyan minimál. Egy totál egyszerű helyiségben, evőeszközök nélkül ehetjük a kartonlapokon tálalt, nápolyi stílusú pizzákat. A feltétek a Manu+ esetében még olaszosabbak, és összesen nyolcféle verzió szerepel az étlapon, amik közül három 1500, a többi öt pedig 2000 forintba kerül. Ezek a vendégek előtt készülnek el pár perc alatt, és jó nézni, milyen egyszerűséggel történik mindez. A hosszú kelesztésű tésztára ráteszik a feltéteket, aztán az egészet betolják az 500 fokos kemencébe körülbelül egy percre, és már kész is.


A szalámis pizzát kóstoltam, vagyis a san marzano paradicsomból készült szósz tetejére napoli szalámi, mozzarella, olívaolaj, gomba, grana padano sajt és bazsalikom került. Az íze pedig hozta az erős közepes szintet… na jó, ez persze csak egy rossz vicc, a pizza elképesztően finom volt! Nehezen tudtam ezt elképzelni, de talán még a Manufakturához képest is előrelépést jelent, szóval jogosnak érzem a ‘+’-jelet a névben. A vékony és puha tészta ezen a szinten már természetes, viszont az önmagukban is szuper feltétek olyan frankón harmonizáltak egymással, hogy minden falat egy élmény volt. Oké, ez így leírva túlzásnak tűnhet, de kóstoljátok meg, és tudni fogjátok, mire gondoltam. Ezért a pizzáért kétezer forint nagyon jó ár, sok helyen ennél drágábban sem tudnak fele ilyen finomat készíteni. De talán jobb is ez így, mert, ha mindenhol ez lenne az általános minőség, akkor túl nagy lenne a kísértés, hogy naponta pizzát egyek.

Facebook: MANU+
Cím: Múzeum körút 7.
Nyitva tartás:
H-SZ: 11:00-20:00

2019. szeptember 10., kedd

Eleche

Egy cukrászda vagy attól lesz figyelemre méltó, hogy a jól ismert sütiket kiemelkedően finoman készítik el, és ezáltal akár egy almás pite is visszatérésre készteti a vendégeket, vagy attól, hogy van valami olyan házi specialitásuk, amit máshol nem lehet kapni. A Vaskapu utcában nemrég megnyílt Eleche esetében ez a mágnesként működő összetevő a dulce de leche, vagyis egy katalán eredetű karamellizált tejkrém, amit sokféle desszerthez felhasználnak.



Cukrászdához képest egészen tágas helyről van szó, látszik, hogy nem pusztán elviteles vásárlásra rendezkedtek be, hanem azokra a vendégekre is felkészültek, akik helyben szeretnének enni valamit. Nem kell feltétlenül a desszerttel kezdeni, mert empanada-t is árulnak. Ez egy latin-amerikai, kissé a calzonéra emlékeztető töltött tészta, amiből többféle húsos és vega verzió is kapható. A Spicy Beef-et (950 Ft) kóstoltam meg, amibe a név alapján kitalálható fűszeres marha mellé chili és olivabogyó került. Főételként nem teljesen állja meg a helyét, ha éhesek vagytok, egy ilyennel nem fogtok jól lakni, arra viszont tökéletes, hogy egyetek valami finomat az édesség előtt. Szerencsére nem annyira csípős, hogy befolyásolja az utána elfogyasztott sütemények ízét.



A desszertek közül a sajttortás pohárkrémet (550 Ft) választottam, mert a kiszolgáló szerint ebben érvényesül leginkább a dulce de leche. Ez a krém pedig egyből meggyőzött! Lágy, de azért elég sűrű, erőteljesen karamellás ízű és édesebb ugyan, mint amit általában szeretni szoktam, ebben a formában mégsem éreztem soknak. Így aztán nem csoda, hogy az ezzel készült sajttorta is nagyon bejött, és valószínűleg a többi süteményhez is hasonlóan jól illik, a brownie például szuper lehet vele. A krémet elvitelre is lehet kapni (egy 330 grammos üveg 1290 forint), szóval akár otthon is kísérletezhettek különféle receptekkel, de ne lepődjetek meg azon, ha az első adag elfogy, mielőtt bármelyiket kipróbálnátok.

Facebook: Eleche
Honlap: www.eleche.hu
Cím: Vaskapu utca 10.
Nyitva tartás:
H-P: 7:00-20:00
SZ-V: 9:00-18:00

2019. szeptember 3., kedd

El Mexicano Taqueria

A valamilyen újdonságot, különlegességet vagy rendkívüli minőséget kínáló éttermek mellett nagyon hasznosak tudnak lenni az olyan helyek is, amik “csak” néhány egyszerű ételt készítenek, de azokat jól, ezáltal megbízható, kockázatmentes opciót jelentenek. Az El Mexicano Taqueria pontosan ilyen: egy kis mexikói büfé, ami nem is akar többnek, bonyolultabbnak látszani, mint ami.


Az étlap nincs cifrázva, háromféle étel közül lehet választani: van taco, burrito és quesadilla, ezeket kérhetjük különböző (csirkés, sertéshúsos, gombás) töltelékekkel és extrákkal (jalapeno, szószok). Mindegyik gyorsan elkészül, nem kell többet várni, mint egy pörgős gyros-osnál, szóval akkor is nyugodtan jöhettek ide, ha csak kevés időtök van jóllakni. Mert a jóllakás itt garantált, már a taco (490 Ft) sem csak falatnyi méret, az átlagnál nagyobb, tartalmasabb adagot adnak, ízelítőnek tökéletes, de a burrito (1550 Ft) az igazán komoly versenyző.


A tortillát alaposan megtöltik hússal, sajttal, guacamoléval, szószokkal, paradicsommal, hagymával és ezekből egy krémes állagú, szaftos egyveleg jön létre, aminek köszönhetően még az utolsó falatok is könnyedén lecsúsztak, pedig addigra már eléggé tele lettem. A csípősség mértéke számomra pont ideális volt, így még nem nyomta el a többi ízt (kár lett volna értük), de természetesen lehet kérni erősebbre is. Ha elvitelre veszitek a burritot, akkor is érdemes viszonylag hamar megenni, mert a tortilla elég gyorsan átázik, és utána már komoly odafigyelést igényel, hogy ne a ruhátokon landoljon a belseje. Frissen viszont tényleg szuper, egy egyszerű, de finom és laktató street food.
Az El Mexicano nem az a fajta hely, ahova a különleges, izgalmas fogásokért járnak az emberek, de, aki a közelben lakik vagy dolgozik és szereti a mexikói kaját, az valószínűleg gyakran beugrik ide. Én legalábbis így tennék.

(Normál esetben lehet kártyával is fizetni, csak éppen valami gond volt a terminállal.)

Facebook: El Mexicano
Cím: Kinizsi utca 11. (én itt jártam)
Nyitva tartás:
H-CS: 11:00-20:00
P: 11:00-19:30
SZ: 11:00-16:30

Nyitva tartás:
H-P: 13:00-22:00
SZ: 12:00-17:00

2019. augusztus 27., kedd

Fågel by artizán

Az esetek túlnyomó többségében zabkását szoktam enni reggelire, mégis felemás érzésekkel fogadtam a hírt, miszerint nyílt egy “zabkásázó” Budapesten. Úgy voltam vele, hogy ez tényleg az a kaja, amit én is pár perc alatt, nagyon egyszerűen el tudok készíteni magamnak, szóval biztos nem én leszek a célközönség. De, ha rántott húsért is képes voltam étterembe menni, akkor miért pont a kedvenc reggelimet ne próbálnám ki egy olyan helyen, ami alapból plusz ponttal indul hiszen a szuper Artizán pékség tulajdonosa nyitotta?


Szóval megnéztem, milyen zabkását ehet az, aki lusta otthon elkészíteni vagy csak nincs rá ideje. Nos, a kényelmet persze meg kell fizetni, az alapkásák (van édes és sós változat) 990 forintba kerülnek, amit ki lehet egészíteni sokféle extrával (gyümölcsök, zöldségek, magvak, házi mogyoróvaj, stb), vagy kérhetjük 1490-ért valamelyik fix összeállítást - ezek naponta változnak. Ez az árát elsőre kicsit magasnak találtam, aztán belegondoltam, hogy akárhova ülök is be, ennél sokkal olcsóbban nem fogok megúszni egy kiadós reggelit.

A Fågelben pedig nem csak kiadósat kaptam, hanem igazán finomat is. A csokis-mogyorós és a gyümölcsös kásák számomra kevésbé voltak érdekesek, hasonlókat én is gyakran szoktam csinálni, a pirított magvakkal megszórt csicseriborsó curry viszont elég különlegesnek tűnt, ezért azt kóstoltam meg. Az első pár falat után az fogalmazódott meg bennem, hogy ez valójában nem is egy zabkása, vagyis persze az, de nagyon nem hagyományos. Ez ebben a formában sokkal inkább egy teljes értékű főétel, aminek zab az alapja. Elég sűrű, krémes állagú, de nincs túlfőzve, nem emlékeztet bébiételre. Érződik, hogy az összetevők nem találomra lettek beledobálva, hanem olyan alapanyagokat társítottak, amiknek passzol egymáshoz az íze. Az adag bőséges és laktató, ebédre talán kevés lenne, de reggelire tökéletes volt.


El kell ismernem, hogy mégiscsak beletartozom a Fågel célközönségébe, hiszen, ha ilyen zabkását akarok enni, azzal ezentúl sem fogok otthon vacakolni, hanem inkább időnként eljövök ide. Legközelebb talán valamelyik édeset fogom megkóstolni, mert ezek után könnyen lehet, hogy csokis-mogyorós vonalon is tudnak újat mutatni.
Nyitva tartás:
H-P: 7:30-16:00

2019. augusztus 20., kedd

Macaron Heaven manufaktúra

A macaronhoz, vagyis inkább a macaront áruló cukrászdákhoz mindig elég szkeptikusan viszonyulok. Amióta a Chez Dodo-ban megtapasztaltam, mennyire finom tud lenni ez az apró édesség, már nem érem be az átlagossal, pedig sajnos a legtöbb helyen jó esetben is csak olyant lehet kapni. Így a Macaron Heaven esetében sem voltam túl bizakodó, ám ezúttal nagyon kellemes meglepetésben volt részem!


A pultban sorakozó sokféle ízesítésű normál (350 Ft) és a kicsit nagyobb méretű, figurás macaronok (490 Ft) is nagyon jól néztek ki, de ez még önmagában kevés a sikerhez, hiszen látvány tekintetében a száraz vagy túl édes változatokkal sem szokott baj lenni. Itt viszont az ízek is kiállták a próbát, többfélét is megkóstoltam, és egyikbe sem tudok belekötni. Roppanós külsejű, lágy, omlós tészta alul-felül, középen pedig tömény krém. Igen, tömény, de pont azon a határon belül van, hogy ne legyen túlságosan az, és nem is émelyítően édes, ettől nem sokallok be 2 darab után.



A citromos-mákosból például komoly mennyiségeket tudnék elpusztítani, és a mézes-levendulás is iszonyúan bejött, de inkább meg sem próbálkozom a rangsorolással. A széles kínálatból úgyis mindenkinek más lesz a kedvence, de attól nem félek, hogy valaki nem találna számára szimpatikusat. Ez a desszert ajándékba is jó ötlet, a szép díszdobozokkal együtt eléggé deluxe hatást kelt.



A macaron számomra továbbra is a minőség győzelmét hirdeti a mennyiség felett, tipikusan olyan édesség, amiből érdemesebb kevesebbet venni drágábban. Én legalábbis még nem ettem olcsón jót, de ha tudtok olyan helyet, ami erre rácáfol, akkor írjátok meg és szívesen meglátogatom.
Nyitva tartás:
H-SZ: 11:00-19:00

2019. augusztus 13., kedd

Budapest Coffee Stand

Szerintetek mekkora helyre van szükség egy kávézóhoz, ahol frissen elkészített, finom kávét adnak? Nos, aki 3 négyzetméternél többre tippelt, az bizony tévedett, a Budapest Coffee Stand ugyanis maximum ekkora alapterületen működik és most már két üzletük is van.


Ennyi helyen pont elfér az őrlő, a kávéfőző, pár egyéb kávés eszköz és persze a barista, de a vendégek már nem. Ők a pult kinti részén állhatnak, vagy leülhetnek az utcára kitett néhány asztalhoz, de a Coffee Stand hosszas ücsörgés helyett, úgyis inkább gyors, útközbeni koffeinbevitelre ideális. Arra viszont nagyon, mert hiába a miniatűr hely, a kávé minősége egyáltalán nem szenved csorbát, az alapanyagra és az ekészítésre is odafigyelnek. Amikor ott jártam, éppen az Awaken nevű hazai pörkölő brazil kávéja volt az őrlőben, ebből ittam egy eszpresszót, és kifejezetten ízlett. Az újhullámos, világos pörkölésű babokból készített ital abszolút nem volt keserű, de túl savas sem, így a klasszikusabb kávékat kedvelők számára is jó választás.


Szóval, ha a Békési vagy a Dob utca felé jártok, érdemes megszakítani a rohanást pár percre, és megállni egy gyors, finom kávéra, hogy aztán újult erővel mehessen tovább a napi rutin. Nagyon örülnék, ha egyre több pár négyzetméteres, üresen álló helyen nőne ki a földből egy-egy hasonló kávézó!


Nyitva tartás:
H-P: 7:30-17:30
SZ-V: 8:30-18:00

Cím: Dob utca 11.
Nyitva tartás:
H-P: 8:00-19:00
SZ-V: 8:30-18:00

2019. augusztus 6., kedd

Blue Agori

Most már tényleg nem kell elhagyni a belvárost, ha egy jó gyrost szeretnétek enni! Eddig sem volt rossz a helyzet, de a Kerkyra azért nincs az abszolút központban és talán a Kálvinon lévő PitaGorasz is sokaknak kiesik, viszont a Deák téren nagyon sok ember megfordul, és onnan csak egy köpésre van a Blue Agori.


A környéket figyelembe véve nem meglepő, hogy az átlagosnál kicsit magasabbak az árak (a pita 990 Ft, a tál pedig 1790), de legalább minőségi kaját kapunk a pénzünkért. A gyros esetében a hús mindig sarkalatos kérdés, és itt kétes eredetű, gyanúsan erősen fűszerezett cafatok helyett kellően átsütött, ízletes csirke került a tányérra, ez volt az egész étel legerősebb pontja. A sült krumpli mirelit és szerintem a pita sem saját készítésű, de igazából egyikkel sincs baj, a közepes szintnél simán jobbak. A zöldségek (paradicsom, hagyma, olivabogyó) finomak, a házi tzatziki pedig kifejezetten ízlett, egészen sűrű, krémes állagú, tartalmas cucc.


A gyros tállal pont jóllaktam, de egy pita szinte biztosan kevés lett volna, az ránézésre kisebbnek tűnt a szokásos adagnál. Így ár-érték arány tekintetében a számomra etalon Kerkyra szintjét nem éri el a Blue Agori, de ettől még helyet érdemel a budapesti élmezőnyben, és nem csak a kedvező elhelyezkedése miatt. 

Nyitva tartás:
H-SZ: 11:00-22:00
CS-P: 11:00-23:00
SZ-V: 12:00-22:00

2019. július 30., kedd

Séf Asztala

2017 elején egy jónevű séf (Wolf András) azzal a céllal nyitott éttermet a Westend-ben, hogy egyszerű, de minőségi ételeket kínáljon a jó esetben is csak középszerű kifőzdék között. Azóta a Séf Asztala már nem újdonság, viszont úgy tűnik a népszerűsége nem csökkent, tehát az elképzelés működőképesnek bizonyult.


Az már elsőre is látszik, hogy tényleg nem a szokásos plázás kajáldáról van szó, az elkülönített vendégtérnek köszönhetően már a hangulat is más, kicsit egy hagyományos étteremre emlékeztet. A étlap gerincét a rántott hús adja, pont mint a Buja Disznó(k) esetében, de itt nehezebb ezzel nyerni. A Hold utcai piacon egymás mellett sorakoznak az átlagnál magasabb árakkal dolgozó, cserébe finom, különleges ételeket áruló helyek, a Westendben viszont jó pár olyan kajálda van, ahol olcsóbban lehet rántott húst venni, és ezekkel összehasonlítva a Séf Asztala elég drágának tűnik. 



A látszat azonban nem teljesen állja meg a helyét, mert például a csirkemell filé üdítővel és körettel együtt 1790 forintba kerül, ami nem sokkal több, mint a kifőzdékben, és a minőségben is legalább ekkora különbség van. Tény, hogy a hús nem egy nagy szelet, ezen nincs mit szépíteni, viszont nagyon finom, a panírja pedig ropogós, ennél többet nehezen lehetne kihozni belőle. A sült krumpli mirelit, de jófajta, és jól van kisütve. Ez a páros nem egy nagy extra, nem nyűgözött le, de a plázában nem igazán van ezzel egy kategóriában mozgó konkurencia, szóval jó választásnak tartom. Még jobb lenne, ha lecserélnék az alig használható műanyag evőeszközöket, és ezzel tovább távolodnának a gagyi büféktől.


Desszertnek kértem egy kis adag krumplinudlit is (590 Ft) vaníliaöntettel és cukrozott mákkal. Na, ez már olyan étel, amit annak is érdemes megkóstolnia, aki amúgy elkerülné a Séf asztalát, mert nem akar többezer forintot költeni egy gyorsétteremben, főleg nem valami olyasmire, mint a rántott hús. Nagyjából 2 gombóc fagyi árába kerül, és egy szuper desszert, amit nem sok helyen lehet kapni.
Nyitva tartás:
H-P: 9:00-21:00
SZ: 11:00-21:00
V: 11:00-20:00

2019. július 22., hétfő

Bartók - reggel.délben.este

A Bartók Béla úton most már Bartók és Béla nevű hely is van, ráadásul egymáshoz egész közel. Mindkettőben lehet enni-inni, de a Bélában inkább az utóbbit érdemes, a Bartókban pedig az ételek kapnak nagyobb szerepet. A “reggel.délben.este” elnevezésnek megfelelően egész nap nyitva vannak, és napszakonként eltérő étlappal várják a vendégeket. Én ebédelni voltam, de a választékot elnézve tényleg érdemes reggelire vagy vacsorára is beülni ide.


A tulajdonosok igazán színes kínálatot hoztak létre, a jól bevált klasszikus ételek, és a modernebb, könnyebb fogások kedvelői is megtalálják itt a számításukat. Például a sztrapacska és a sült csülök is csábítóan hangzott, aztán mégis az Andok bowl-t (2290 Ft) választottam, de azért egy kicsit a magyaros vonalba is belekóstoltam, mert kezdésnek gulyáslevest (690 Ft) kértem. 



Ez pedig a modern tálalással együtt is egy igazi, hagyományosan elkészített leves volt, ami nagyon ízlett. Azért pedig hatalmas pirospont jár a Bartóknak, hogy nem szimplán kenyeret adnak mellé, hanem olyan friss és finom rozskenyeret, ami egy menő pékségben is megállná a helyét. Mindig örömmel látom, ha valahol ügyelnek az ilyen, apróságnak tűnő, pedig valójában elég jelentős dolgokra.


Az andok bowl valójában egy saláta quinoával, paradicsommal, kukoricával, avokádóval és sült csirkével. Remek választás, ha úgy akartok jól lakni, hogy valami finomat, egészségeset, de nem teljesen hétköznapit esztek és a kajakómát is szeretnétek elkerülni. Jók voltak az összetevők, passzoltak egymáshoz, a szakács eltalálta az arányokat, és nem esett túlzásba az öntettel - ha ezek a dolgok rendben vannak, akkor elégedett szoktam lenni a salátákkal, és ez itt sem történt másképp. Mondjuk a leves eléggé bejött ahhoz, hogy legközelebb valami magyarosat válasszak főételnek is, a kenyér alapján pedig szívesen megkóstolnám itt az egyik rozsos szendvicset is - a lényeg az, hogy bőven van okom visszajönni a Bartókba!

Nyitva tartás:
H-SZ: 7:30-22:00
V: 9:00-22:00