Freyja

Amikor először hallottam a Freyja-ról, kissé kételkedtem benne, hogy egy croissantozó működőképes ötlet lehet-e Magyarországon. A legtöbb boltban (és sok pékségben) kapható croissant ugyanis nem más, mint egy leveles tésztás, száraz, minőségéhez képest drága kifli, és a siker érdekében arról kell meggyőzni az embereket, hogy ez a péksütemény tud ennél sokkal finomabb is lenni, amiért megéri többet fizetni. Az viszont mindig szimpatikus, ha egy hely ennyire egy termékre fókuszál, hiszen ebben az esetben azt muszáj jól csinálniuk. A Freyja-ban pedig tényleg piszkosul értenek a croissant elkészítéséhez!

Mondjuk nem adják olcsón, a sima 400, a töltöttek pedig 800 forintba kerülnek. Utóbbiból hatféle ízesítés volt, amikor ott jártam, édes és sós verziók közül is lehetett választani. A kíváncsiság és a döntésképtelenség miatt hármat is megkóstoltam, de elég tömény, laktató ételről van szó, normális esetben kettő bőven elég lett volna.

A paprikakrémes-kéksajtos-rozmaringosban a finom, karakteres ízű töltelék mellett azért érezhető maradt a tészta, ami önmagában is nagyon bejött. Könnyű, lágy, a rétegek szépen elválnak egymástól, nem száraz és nem is túl zsíros - vagyis szuper alapot biztosít a legalább ennyire jó töltelékeknek.

A csokoládékrémes-mogyorós is nagyon ízlett, de egyértelműen a pisztáciás lett a kedvencem. Ezzel a zöld szörnnyel egyszerűen nem tudtam betelni, annyira el volt találva benne a krém, számomra simán felért egy jobbféle süteménnyel. Ezek után már azt sem tartottam túlzásnak, hogy díszdobozban is lehet kérni a croissant-okat, ha valakit szeretnétek meglepni egy igazán deluxe reggelivel, akkor ez tökéletes választás. Az pedig külön öröm, hogy a Freyja-ban a kávéra is odafigyelnek, amit itt ittam, azzal egy újhullámos kávézóban is elégedett lettem volna.

Facebook: Freyja- the croissant story
Cím: Szövetség utca 12.

Nyitva tartás:

H-P: 8:00-18:00
SZ-V: 8:00-14:00

ONO Poké Bowl Bar

Az ugye nem meglepetés, hogy a hawaii pizzának valójában nincs köze Hawaii-hoz (sőt, az ananásznak semmi keresnivalója a pizzán). De akkor mit esznek azon a szigeten az emberek? Például poké bowl-okat, ami az egyik tradicionális egytálételük. Ezt általában friss, nyers hallal (a ‘poké’ szó azt a vágástechnikát jelöli, amivel a halat feldarabolják), különböző zöldségekkel és valamilyen gabonakörettel készítik, és természetesen azért hozom szóba, mert Budapesten is nyílt egy étterem, ahol meg lehet kóstolni.

Az ONO Poké Bowl Bar étlapja úgy épül fel, mint ami a hasonló helyeken szokásos: vannak fix tálak, de olyan kedvünk van, szabadon válogathatunk az összetevőkből, akár a hal is simán lecserélhető csirkére vagy tofura. A pult is olyan, mint mondjuk egy salátabár esetében, egymás mellett sorakoznak az alapanyagok, amik között vannak különlegesek is. Választhatunk például quinoás cukkinitésztát, edemame babot vagy éppen wakame algát.

Én ezúttal nem legóztam, hanem a Salmon Soul nevű összeállítást kóstoltam meg, amiben lazac, citromos szójaszósz, enoki gomba, wakame, retek, uborka, bébi spenót, wasabis mogyoró, szezámmag és mangó volt. A normál adag 2190 forintba került (a kicsi 1760 lett volna), és a nagy forgalom ellenére is 10 percen belül elkészült. Meglepődtem, hogy egy szimpla hétköznap este is ekkora volt a pörgés, pedig az ONO nem a bulinegyed közepén van, de ebből is látszik, hogy a Bartók Béla út is egyre népszerűbb, az emberek pedig kíváncsiak az új ételekre.

Ez a lelkesedést pedig abszolút érthető a Poké Bowl-ok esetében. A tálalás hibátlan volt, és mivel a feltétek alatt elég sok rizstészta lapult, ezzel az adaggal teljesen jóllaktam. Egyedül a mogyoróból kaptam a többi összetevőhöz képest kevesebbet, de ezt inkább a sietségnek tudom be, nem a spórolásnak, hiszen amúgy sem ez a legdrágább hozzávaló, és például a lazaccal nem fukarkodtak. A mangótól kicsit féltem, hogy mennyire fog passzolni a képbe, de egyáltalán nem lógott ki. Alapból sem volt túl édes a citromos szójaszósszal párosítva pedig szuper lett az íze.

Ha valaki valami nagy különlegességre válik, az lehet, hogy ebben a tálban csalódni fog, mert nem nyújt óriási extrát a már ismerős ételekhez képest, ha viszont egy kiadós, egészséges, finom kaját szeretnétek, ami azért el is tér a szokásostól, akkor jó helyen jártok. Egyékbént az is járható út, hogy saját bowl összeállításakor csak az egzotikusabb hozzávalókat válogatjátok ki, úgy már biztosan izgalmasabb lesz az összhatás. Mivel engem a Salmon Soul eléggé meggyőzött, könnyen lehet, hogy vissza fogok térni egy ilyen kóstolásra is.

Facebook: ONO Poké Bowl Bar
Honlap: www.pokebowl.hu
Cím: Bartók Béla út 34.

Nyitva tartás:

H-SZ: 11:30–22:00
CS-SZ: 11:30–23:00

Empanada Story

Amikor az Eleche-ben jártam, eléggé ízlett az empanada névre hallgató töltött tésztabatyu, ezért utánanéztem, hol lehet még ilyent kapni. Nem kellett sokáig keresnem, hogy ráakadjak az Empanada Story-ra, akik sokféle ízesítésben árulják ezt az argentin ételt, ráadásul házhoz is szállítanak. Gyorsan összeválogattam pár szimpatikusat, leadtam a rendelést, és a beállított időpontban csöngetett a futár egy kartondobozzal a kezében.

Ebben sorakoztak egymás mellett a kis batyuk, amik nem nyomódtak össze és nem is lyukadtak ki, gyakorlatilag egyáltalán nem szenvedték meg a szállítást, szerintem helyben fogyasztva is így néznek ki. Ötletes húzás, hogy a tésztába sütött betűkódok és egy magyarázat segítségével egyértelműen tudni lehet, melyik milyen ízű lesz. A képen látható ‘SH’ például a Spicy Ham rövidítése, vagyis ez a pikáns marhás empanada volt.

Ilyent kóstoltam az Eleche-ben, és ez is egészen hasonló volt, a legnagyobb különbséget a méret jelentette: az Empanada Story-ban kisebb, körülbelül feleakkora egy darab, de ezek ár alapján (350-450 Ft) is inkább a snack kategóriába tartoznak. Előételként vagy mondjuk sörözés közbeni falatokként remek választást nyújtanak, de több darab akár főételként is megállja a helyét. Én négyet rendeltem, ami már elég laktató adag volt. Na, nem pukkadtam ki, de nem is maradtam éhes, és kifejezetten finom kaját ettem, szóval megérte.

Mindegyik verzió nagyon ízlett, a kolbászos-sajtos és a spenótos-parmezános is elég ütős, számomra azonban a paprikás csirkés volt a legkülönlegesebb. Bármennyire hihetetlenül hangzik, valóban magyaros ízvilágot tudtak csempészni ebbe az argentin fogásba, és igazán jól sült el ez a párosítás.

Ha a legközelebbi baráti összejövetelen szeretnétek előrukkolni valami ütős snackkel, szerintem ezzel jól jártok, sőt az Empanada Story rendezvények catering-jét is vállalja, ha esetleg nagyobb méretben gondolkodnátok.

Facebook: Empanada Story
Honlap: empanadastory.com
Cím: Nagymező utca 34.

Nyitva tartás:

H-CS: 10:00-22:30
P-SZ: 10:00-23:00
V: 10:00-22:30

IN Street Food

Nem sokkal az okonomijaki után újabb ázsiai street food-ok bukkantak fel Budapesten. Az IN Street Foodban a japán és a kínai konyhai fogásai közül is megkóstolhatunk egy-egy érdekes újdonságot.

A japán takojaki (vagy ahogy az étlapon magyarul szerepel: puffancs), egy búzalisztből készült, polipdarabkákkal ízesített tésztagolyó, amit külön erre a célra készített tepsiben sütnek meg. Van belőle vega változat is, de a tradicionális receptben mindig valamilyen felaprított tengeri herkentyű a töltelék. Három darab ilyen golyó 1000 forintba kerül, nagyobb adag esetén valamennyivel olcsóbbra jön ki, de még ezzel együtt sem egy teljes, laktató fogásként, inkább csak kóstolgatás céljából ajánlom ezt az ételt. Kipróbálni viszont mindenképpen érdemes, mert finom, és valóban új, izgalmas ízekhez lehet szerencsénk. Nem is nagyon tudnám semmi máshoz hasonlítani, a magyar gasztronómiában nincs ilyesmi.

A kínai palacsintánál (890 Ft) már adja magát az összehasonlítás azzal, amit mi palacsintának nevezünk, de valójában egészen másról van szó. Külsőre még akár ismerős is lehet, de a tészta sem a szokásos, a tölteléket pedig sok hozzávaló keveréke alkotja: gabona chips, kukorica, virsli, saláta, hagyma, szárított csirkehús, többféle szósz - és könnyen lehet, hogy van még olyan, ami most nem jut eszembe. Ez az étel is kifejezetten ízlett, jóval tartalmasabb volt, mint a takojaki, és nem kevésbé különleges, szóval a palacsinta szerintem jobban megéri. Aki mindezek mellé valami ázsiai italt is szeretne inni, az az IN Street Food-ban sokféle hideg és meleg bubble tea közül választhat, aki pedig mindenképpen ismerős ízekre vágyik, annak ott az étlapról kicsit kilógó sült kolbász. Mondjuk nem lepődnék meg, ha abban is lenne valami ázsiai csavar...

Facebook: Instreetfood
Cím: Teréz körút 23.

Nyitva tartás:

H-V: 10:00-22:00

Happy Churros

Amikor közel két éve az I Love Churros-ról írtam, azt tippeltem, hamarosan el fog terjedni ez az édesség Budapesten. Nos, ez nem jött be, az a hely már bezárt, és azóta is keresni kell, hogy hol lehet kapni, pedig a mexikói kajáldákban igazán elférne a taco-burrito-quesadilla trió mellett. Így viszont még mindig eseményszámba megy, ha olyan büfé nyílik, ami nem pusztán felveszi a palettára a sült tésztarudakat, hanem ez az egyetlen termék. Ezért kíváncsian vártam, hogy az Allee-hoz költözött Happy Churros bódé mikor indul be, és rövid időn belül ki is próbáltam. 

Egy adag churros 990 forintba kerül, ez 5 darab fánkot és egy választható szószt tartalmaz. Nincs zsákbamacska, a pultra kitett “modellen” látjuk, hogy fog kinézni, és ez tényleg megfelel a valóságnak. Van édes és sós-fűszeres íz is, az utóbbit eddig még sehol nem láttam, de már régen ettem churros-t, és nem akartam csalódni, ezért a kisebb kockázat érdekében inkább maradtam az édes változatnál, amihez karamellás szószt kértem.

Az ételt egy papírtölcsérben kapjuk meg, így sétálás közben is könnyen lehet mártogatni és falatozni. A fánk frissen sült, nem volt túl cukros vagy olajos, és még a szósszal együtt sem brutálisan édes, szóval kifejezetten ízlett. Igazából nincs benne semmi extra, ez egy elég egyszerű desszert, de már önmagában annak is örültem, hogy kaptam. Most már tényleg elterjedhetne! 

Facebook: Hapy Churros
Cím: Kőrösy József utca

Nyitva tartás:

H-CS: 11:00-20:30
P-SZ: 11:00-21:00
V: 11:00-19:30