Keszegsütő - FRISSÍTVE: 2018. 01. 09.

Úgy döntöttem, hogy idén a bejgli és a többi sütemény helyett inkább hallal kezdek el hangolódni a karácsonyi kajákra. A Keszegsütőt már úgyis kinéztem pár hónapja, éppen itt volt az ideje, hogy kipróbáljam. Belépés után az volt az első gondolatom, hogy nem kellett volna eddig halogatnom a dolgot, és később sem változott meg a véleményem.

A berendezés és a díszítés is a magyaros-népies vonalat követi, de nem erőltetett, sokkal inkább aranyos módon. Falvédő, gumicsizma, kemence - olyan érzés a Keszegsütőben enni, mintha egy kedves, vidéki nagymama látna vendégül. Ezt a hangulatot tovább erősítette bennem a kiszolgáló, aki ugyan nem nagymama korú, és valószínűleg nem is vidéki, de a kedvessége és közvetlensége tanítani való. Amikor megtudta, hogy először járok itt, egyből megkínált haltepertővel és nagyon jól tette, mert magamtól biztos nem kértem volna ebből a fogásból, viszont miután megkóstoltam, egyből megváltozott a véleményem. A tepertőről a zsíros, nehéz falatokra asszociálok, amivel alapból nincs baj, néha igazán jól tud esni, de ezúttal inkább valami könnyebb kaját kívántam. Az itteni harcsából készült tepertő viszont egyáltalán nem zsíros, de puha és ízletes, tényleg mindenkinek érdemes megkóstolnia, aki szereti a halat - aki meg nem, az úgysem egy Keszegsütő nevű helyen fog enni.

Szóval előételnek a haltepertőből kértem 10 dekát (520 Ft) plusz mellé kulimászt (390 Ft), ami házi készítésű majonézes-hagymás-uborkás krém és egy szelet kenyeret (50 Ft). Na, ez utóbbi megint olyan, amilyent egy nagymama szokott szelni. Nem fukarkodtak toast vastagságú adaggal, hanem egy emberes méretű darabot kaptam (Az utánam érkező vendég pedig még nagyobbat, mert a kenyér legvégét nem szokták külön eladni, kidobni pedig nem akarják). Nem kérdeztem rá, de erősen gyanítom, hogy nem valami tipikus bolti cuccról van szó, azoknál ízletesebb és töményebb is, van benne anyag!

El tudom képzelni, hogy sokan egy ilyen körrel jól is laknának, én sem voltam már túl éhes, de azért semmiképpen nem akartam úgy távozni, hogy nem kóstoltam meg valamilyen sült halat. Lehet kérni süllőt, hekket, pisztrángot, kárászt, törpeharcsát, füstölt harcsát és természetesen keszeget is, én ezt választottam. A halak árának meghatározásához persze itt is sütés után mérik le őket, de amikor rákérdeztem az egyikre, hogy nagyjából mekkora lehet, a kiszolgáló készségesen a mérlegre tette, és azt is megmondta, mennyi súlyt szokott veszíteni sütés közben. Keszegből egyébként 490 forintba kerül 10 deka, a képen látható darabért kb. 1200-at fizettem.

Nem vagyok nagy halszakértő, nem sok fajtáról tudom, hogy milyennek kell lennie az ízének (főleg a hely neve miatt döntöttem a keszeg mellett), így nem voltak konkrét elvárásaim sem, szóval a részletes elemzés helyett csak annyit tudok mondani, hogy ez a keszeg kifejezetten ízlett. Nem szívta tele magát olajjal, nem volt zsíros, de száraz sem. Laikusként nézve nem tűnik a halsütés túl bonyolult műveletnek, kár, hogy sok helyen mégis el tudják rontani, a választék pedig gyakran kimerül annyiban, hogy van hekk. Ennek fényében tovább nő a Keszegsütő jelentősége, mert ugyan nem kreálnak, hangzatos, modern ételeket a halak felhasználásával (bár, ha jól láttam, halburger azért már kapható), “csak” megsütik őket, azt viszont jól csinálják, és emellett a berendezés illetve a felszolgálás is szuper! Igen valószínű, hogy egy halászlére hamarosan vissza fogok térni, utána arról is beszámolok majd.


UPDATE (2018. 01. 09.)

A két ünnep között volt alkalmam megkóstolni a Keszegsütő halászlevét. 1990 forintba kerül egy adag, ami 5 deci levet, és benne 10 deka harcsát jelent, ez egy jó szelet kenyérrel társítva bőven elég volt számomra. Nem mondom, hogy olcsó, de megéri az árát, mert tényleg laktató és nagyon finom. Ahogy a haltepertő, úgy ez az étel sem zsíros, nem üli meg a gyomrot, a halnak kizárólag a húsos része került bele. Alapjáraton nem csípős, a mellé kapott szárított erőspaprikát belemorzsolva viszont kellő mértékben azzá tudtam tenni. Szóval másodszorra sem csalódtam a Keszegsütőben, a halászlevet legalább annyira tudom ajánlani, mint a korábban itt kóstolt ételeket.  

Facebook: Keszegsütő Budapest
Honlap: www.keszegsuto.hu
Cím: Váci út 6.

Nyitva tartás:

H-V: 11:00-22:00

Halkakas halbisztró (#2)

Ahogy a blog születésnapján említettem, a következő néhány bejegyzésben olyan helyekről lesz szó, amiket korábban már bemutattam, és most azzal a céllal látogattam meg őket újra, hogy kiderítsem, mi változott azóta. Elsőként a Halkakas halbisztróba tértem vissza, és igazán szerencsém volt az időzítéssel, ugyanis éppen aznap újították meg ez étlapot.

Az új választék sem lett unalmas; kreatív, izgalmasan hangzó halas fogások szerepelnek rajta, amik közül kettőt is megkóstoltam. Előételnek pontyropogóst (1150 Ft) kértem, ami mondjuk pont nem újdonság, de számomra eddig kimaradt, most viszont bepótoltam, és nagyon jól tettem. Tökéletesen indult az ebédem, nem nagyon tudok ennél jobb állagú halfalatkákat elképzelni: a szolidan ropogós panír, puha pontyfilét rejt - akár a nagykönyvben! Mindezt a citrom levével és a chilis szósszal (ezt hat opció közül választhattam ki) kombinálva olyan ízélményben volt részben, ami egy főfogástól is remek teljesítmény lenne.

Folytatásként a harcsás lasagne (2550 Ft) mellett döntöttem, és abban sem kellett csalódnom. Az adag mérete előétel nélkül talán kevés lett volna, minőség tekintetében viszont nem tudok belekötni ebbe a kajába sem. Masszívan paradicsomos, sajttal bőségesen megpakolt cucc, amibe új színt visz, hogy a megszokott darált hús helyett a karakteres ízű, de nem túl tolakodó harcsa adja a ragu gerincét. Ha szeretitek a klasszikus lasagnét és a halat is, akkor ezt a fogást ne hagyjátok ki, mert nagyon ütős egységet alkot benne a kettő.

A Halkakas tehát továbbra is ajánlott, ugyan nem tartozik a legolcsóbb éttermek közé, de nem is kimondottan drága, és szerintem időnként megéri ennyit áldozni egy szuperül elkészített halételért.

Facebook: Halkakas halbisztró
Honlap: www.halkakas.hu
Cím: Veres Pálné utca 33.

Nyitva tartás:

H-SZ: 12:00-22:00
V: 12:00-19:00

Halkakas halbisztró

A legtöbb étterem étlapján szerepel egy-két halas fogás, de általában csak azért, hogy ez a kategória is le legyen fedve, ritkán fordul elő, hogy ezek az ételek némi kreativitást is fel tudnak mutatni. Az pedig különösen ritka, ha egy helyen az összes főétel a hal köré szerveződik, ilyen kajáldából Budapesten is csak néhány van. Ezek közé tartozik a Veres Pálné utcai Halkakas halbisztró is.

Általános ellenérv a halételekkel szemben, hogy drágák, ezen pedig nem segít, ha a Váci utca szomszédságában akarjuk elfogyasztani ezeket. Ehhez képest a Halkakas napi menüje 1300 forintért kínál levest plusz főételt, és általában egészen jól hangzó fogásokról van szó. De akkor sincs gond, ha valakinek mégsem szimpatikus az aktuális ajánlat, az étlapról választva sem nehéz megállni 2000 környékén, ami még mindig nem egy horribilis összeg. Én egy chilis halgolyó tálért illetve 3 deci házi limonádéért fizettem 2210 forintot, és utólag is úgy gondolom, hogy jó üzlet volt. 

Kezdem a limonádéval: remek! Pedig tényleg semmi különleges nincs benne, és pont ettől jó. Egyszerű, hűsítő citromos üdítő, ami szerencsére nincs agyoncukrozva. Erről van szó, nem kell ezt bonyolítani. A tálon három chilis halfasírt, zöldségek, sült krumpli plusz egy választható szósz volt, semmiből sem sok, de összességében elég. A fasírtot megkóstolva elsőre az tűnt fel, hogy a magyarostól eltérő, visszafogott a fűszerezése, és ez kifejezetten tetszett. A golyócskák így nem túl intenzív ízűek, de finomak, érezhető bennük a hal és kellemesen csípősek. A krumpli egy elég jóféle mirelit, a zöldségek és az általam választott tzatziki pedig a „rendben van, de semmi extra” kategóriába tartoznak. A képen is látszik, hogy tényleg nem túl nagy adagról van szó, mondjuk én pont jóllaktam vele, viszont, aki nagyon éhes, az inkább ne ezt a fogást válassza. 

A halbisztró hangulatával sincs gond, a berendezést aranyos kis kopottas asztalkák és székek alkotják, a falakon pedig vidám, képregényszerű halas képek láthatóak. Asztalszerviz csak este 6 óra után és szombaton van, hétköznap napközben önkiszolgáló a hely. Ezt mondjuk jó lenne, kívülre is kiírni, mert, ha valaki először jár itt, és leül az egyik kinti asztalhoz, hiába várja a pincér érkezését. (Ha ki van írva, csak én nem vettem észre, akkor nem szóltam.) Az itt elfogyasztott ebédemben igazából semmi kiemelkedő nem volt, ennek ellenére jó esélyt látok rá, hogy visszatérek, és egy pillanatig sem vitatom a Halkakas létjogosultságát. Hiszen mégiscsak a Váci utca mellett lehet elérhető áron halat enni egy izgalmas étlapról válogatva – ez nekem több, mint elég.

Facebook: Halkakas halbisztró

Honlap: www.halkakas.hu

Cím: Veres Pálné utca 33.

Nyitva tartás:

H - SZ 12:00 – 22:00
V: 12:00-17:00