Levendula Kézműves Fagylaltozó

Sörből, süteményből, kávéból már egy ideje a magasabb ár ellenére is előnyben részesítem a kézműves termékeket. Inkább veszek ezekből kevesebbet, mint egy olcsóbb, nem feltétlenül rossz, de könnyen felejthető cuccból többet. A fagyi viszont számomra nem ez a kategória volt, alapból ritkán jött meg hozzá a kedvem, akkor pedig simán beértem a középszerrel. Egészen addig, amíg be nem mentem a Levendula kézműves fagylaltozóba.

Itt ugyanis egy olyan minőséget tapasztaltam meg, amit talán máshol még sosem, és máris nem sokalltam a 250 forintot egy kenés fagyiért. Igen, itt kenés van, de ez csak formában tér el a megszokott gombóctól, súlyban ugyanúgy 5 dekát nyom. Annyi előnye van, hogy így a különböző ízek nem egymás alá, hanem egymás mellé kerülnek a tölcsérben, ezáltal felváltva is lehet kóstolgatni azokat. Bőven van mit, mert a választék király. A klasszikus ízeken túl, olyan izgalmas fagyik is vannak a Levendulában, mint a tihanyi camambert, búzasör vagy például a kenyér. Utóbbit én is kóstoltam, és hiába hangzik furán, iszonyú finom! Ahogy az összes többi is, amit kipróbáltam. Egyik sem túl édes, szóval egy olyan krémes hűsítőről van szó, ami a vércukorszintet sem akasztja ki.

Minden itt kapható fagylalt tartósító,- színezék,- és adalékmentes, az alapanyagokat pedig szigorúan ellenőrzött forrásból szerzik be. A csokoládét például Belgiumból, a pisztáciát pedig Bronteból és ez durván érződik is a végeredményen. Pisztáciafagyiból például még sosem ettem igazán jót, mert ezt az ízt nem lehet hitelesen reprodukálni aromák segítségével. De itt nem reprodukálják, hanem fogják magát a növényt, és azt teszik a fagylaltba – ég és föld a különbség! Imádom a teát, ezért muszáj volt megkóstolnom a japán zöld teás fagyit is, de féltem, hogy ezt az ízt nem fogják tudni ilyen formában visszaadni. Aztán belenyaltam, és egy pillanat alatt olyan mosolyra görbült a szám, amit akármelyik jóllakott napközis megirigyelt volna, innentől pedig nem volt több kétségem a Levendula Kézműves Fagylaltozóval kapcsolatban. Ettől még továbbra is azt mondom, hogy a Bocskai cukrászda 128 forintos gombóca bitang jó ajánlat, de olyan, mintha más műfaj lenne a kettő. Mostantól a Levendula lesz számomra az etalon, ehhez viszonyítva fogom kóstolgatni a drágább fagyikat.

Facebook: Levendula Kézműves Fagylaltozó
Honlap: levendulafagylaltozo.hu (itt megtaláljátok az üzletek címét és nyitva tartását)

Filozófusok kertje

A Gellért-hegy Buda egyik jelképe, egyaránt közkedvelt a turisták és a fővárosiak körében. Ez érthető is, hiszen a rövid, közepesen meredek útvonal megtétele után a fentről elénk táruló látvány maximálisan kárpótol a fáradozásért. Van azonban, a Citadellától nem messze, egy olyan, kevésbé ismert, - és emiatt kifejezetten nyugis - de nem kevésbé érdekes rész, amit szintén megéri meglátogatni. Ez a Filozófusok kertje. 

Egy tágas zöld területről van szó, ahonnan remek kilátás nyílik a Budai Várra és Pestre is. A nevét Wagner Nándor 1997-ben készített szoborcsoportjáról (Filozófiai Kert) kapta. Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha és Lao-Ce alakjai egy fénylő gömb körüli körben helyezkednek el, Assissi Szent Ferenc, Boddhidarma és Mahatma Gandhi szobrai pedig a körön kívül, egy vonalban állnak. Az alkotás melletti kőtáblán az "Egymás jobb megértéséért" felirat áll. Van ennek a műnek egy különleges, elgondolkodtató hangulata, amiért már önmagában megéri eljönni ide, de a park azok számára is érdekes lehet, akiket a szobrok teljesen hidegen hagynak. Vigyetek egy jó könyvet és/vagy sört, üljetek le a város „fölé” a fűbe, és élvezzétek a nyugalmat! A Filozófusok kertje remek helyszín piknikhez, italozáshoz, randihoz, vagy egy kis egyedül eltöltött időhöz.

Tipp: ha kellő „felszerelés” nélkül érkeztek, akkor a közeli, Hegyalja úton lévő éjjelnappaliban meg tudjátok venni a szükséges dolgokat. Könyvet mondjuk nem, de inni,- és rágcsálnivalót biztosan találtok. Vasárnaptól elvileg egy kis időre visszatér a meleg, használjátok ki, és legyetek minél többet a szabad ég alatt!

Sweetheart - Waffle & Shake Bar

Igyekszem nem csak a XI. kerület érdekes helyeit bemutatni, hanem messzebbre is elmenni, hogy a város minél több részén tudjak jó tippeket adni, de ha éppen a szemem elől nyílik meg egy újdonság, akkor azért nem fordítom el a fejem. Most pedig pont ez történt: munkából tartottam hazafelé, amikor észrevettem, hogy nyílt egy gofrizó a Karinthy úton, és máris tudtam, hogy hol fogom beszerezni a hétvégi desszertet.

Mielőtt meglátogattam voltam a Sweetheart-ot, átfutottam a Facebook-oldalukon található étlapot, és a választék eléggé beindította a fantáziámat, az árakat viszont kissé magasnak találtam. Kíváncsi voltam, hogy cserébe mekkora és milyen minőségű gofrikat adnak, szóval útra keltem, és egy rövid séta után már a kicsi, de ötletesen berendezett üzlethelyiségben voltam. Bent a világoskék szín dominál, ami jó értelemben véve cukivá teszi a helyet. A kiszolgálók készségesek és lelkesek, érződik a hozzáállásukon, hogy a Sweetheart frissen nyílt, és még tele vannak motivációval – remélem ez később is így marad.

Ahogy a név is mutatja a waffelek és a shake-ek alkotják a választék gerincét, de ezek mellett lehet kapni szendvicseket, limonádét és kávét is. A waffel kétfajta tésztával is kérhető, az egyik az eredeti belga verzió (Liége), ami tömörebb és cukrosabb, mint az itthon ismertebb puha, könnyű (Brussels) változat. Mindkettő 390 forintba kerül, ami még nem vészes, de a vásárlók túlnyomó többsége úgysem natúrban fogja kérni, hanem választ hozzá egy vagy több feltétet. Sokféle krém, gyümölcs, szórás, fagyi és öntet áll a kreatív édességimádók rendelkezésére, hogy összeállíthassák a számukra tökéletes gofrit, így viszont már nem egyszerű feladat 600 forint alatt maradni, sőt, az ezres határ is könnyedén elérhető, ami bizony nem kevés. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a waffelek nem nagyok, inkább átlagos méretűek. Viszont elég laktatóak, szóval inkább egy alapra kérjetek több feltétet, mint több külön gofrit.

Mindkét típusú tésztát megkóstoltam, és inkább a Liége-t ajánlom, mert az izgalmasabb, a Brussels-t pedig úgyis sok helyen lehet kapni. De egyébként mindkettő finom, nem túl édesek, vagy tömények, a feltétek is teljesen rendben vannak, és nem spórolnak velük. Az általam kóstoltak közül mogyoróvaj egy korrekt bolti verzió volt, a a túrókrém pedig házi keverésnek tűnt, és nagyon bejött. A minőséggel tehát abszolút semmi bajom, inkább az árakat érzem magasnak. Írom ezt úgy, hogy fogalmam sincs, mennyi egy ilyen waffel előállítási költsége, de a 6-800 forint körüli összeget soknak érzem. Persze mindez viszonyítás kérdése, sok étteremben hasonló árkategóriában vannak a desszertek, de, ha a környéken járva valami édeset kívánok, akkor fele ennyiért ehetek például szuper rétest vagy fánkot is. Drukkolok a Sweetheart-nak mert érződik az ötlet mögötti koncepció és lelkesedés, de jó lenne, ha legalább a kezdeti időszakban bevezetnének valami akciót, hogy többen megismerjék őket. Amit csinálnak az jó, nem bánom, hogy kipróbáltam, de annyira nem győzött meg, hogy még egyszer ennyit fizessek érte.

Facebook: Sweetheart - Waffle & Shake Bar

Cím: Karinthy Frigyes út 12.

Nyitva tartás:

H - P: 8:00 – 20:00
SZ: 11:00 – 19:00
V: 12:00 – 19:00

Halkakas halbisztró

A legtöbb étterem étlapján szerepel egy-két halas fogás, de általában csak azért, hogy ez a kategória is le legyen fedve, ritkán fordul elő, hogy ezek az ételek némi kreativitást is fel tudnak mutatni. Az pedig különösen ritka, ha egy helyen az összes főétel a hal köré szerveződik, ilyen kajáldából Budapesten is csak néhány van. Ezek közé tartozik a Veres Pálné utcai Halkakas halbisztró is.

Általános ellenérv a halételekkel szemben, hogy drágák, ezen pedig nem segít, ha a Váci utca szomszédságában akarjuk elfogyasztani ezeket. Ehhez képest a Halkakas napi menüje 1300 forintért kínál levest plusz főételt, és általában egészen jól hangzó fogásokról van szó. De akkor sincs gond, ha valakinek mégsem szimpatikus az aktuális ajánlat, az étlapról választva sem nehéz megállni 2000 környékén, ami még mindig nem egy horribilis összeg. Én egy chilis halgolyó tálért illetve 3 deci házi limonádéért fizettem 2210 forintot, és utólag is úgy gondolom, hogy jó üzlet volt. 

Kezdem a limonádéval: remek! Pedig tényleg semmi különleges nincs benne, és pont ettől jó. Egyszerű, hűsítő citromos üdítő, ami szerencsére nincs agyoncukrozva. Erről van szó, nem kell ezt bonyolítani. A tálon három chilis halfasírt, zöldségek, sült krumpli plusz egy választható szósz volt, semmiből sem sok, de összességében elég. A fasírtot megkóstolva elsőre az tűnt fel, hogy a magyarostól eltérő, visszafogott a fűszerezése, és ez kifejezetten tetszett. A golyócskák így nem túl intenzív ízűek, de finomak, érezhető bennük a hal és kellemesen csípősek. A krumpli egy elég jóféle mirelit, a zöldségek és az általam választott tzatziki pedig a „rendben van, de semmi extra” kategóriába tartoznak. A képen is látszik, hogy tényleg nem túl nagy adagról van szó, mondjuk én pont jóllaktam vele, viszont, aki nagyon éhes, az inkább ne ezt a fogást válassza. 

A halbisztró hangulatával sincs gond, a berendezést aranyos kis kopottas asztalkák és székek alkotják, a falakon pedig vidám, képregényszerű halas képek láthatóak. Asztalszerviz csak este 6 óra után és szombaton van, hétköznap napközben önkiszolgáló a hely. Ezt mondjuk jó lenne, kívülre is kiírni, mert, ha valaki először jár itt, és leül az egyik kinti asztalhoz, hiába várja a pincér érkezését. (Ha ki van írva, csak én nem vettem észre, akkor nem szóltam.) Az itt elfogyasztott ebédemben igazából semmi kiemelkedő nem volt, ennek ellenére jó esélyt látok rá, hogy visszatérek, és egy pillanatig sem vitatom a Halkakas létjogosultságát. Hiszen mégiscsak a Váci utca mellett lehet elérhető áron halat enni egy izgalmas étlapról válogatva – ez nekem több, mint elég.

Facebook: Halkakas halbisztró

Honlap: www.halkakas.hu

Cím: Veres Pálné utca 33.

Nyitva tartás:

H - SZ 12:00 – 22:00
V: 12:00-17:00

Bamba Marha Burger Bar

Szerencsére ma már a hamburgerről elsősorban nem a gyorsfagyasztott húspogácsával és csalamádéval teletömött, száraz puffancs jut az emberek eszébe, hanem a valódi marhahúst és egyéb minőségi összetevőket tartalmazó szendvicsek. Ezek persze drágábbak, mint a retró társaik, de úgy látszik, még így is nagy igény van rájuk, hiszen folyamatosan nyílnak az új burgerezők. Az Oktogon szomszédságában lévő Bamba Marha is egy ezek közül, ami azzal hívta fel magára a figyelmemet, hogy a burger blog írója, Jancsa János állította össze az étlapot.

A választék ennek megfelelően elég ütős lett, a fő vonalat a marhahúsos szendvicsek jelentik, de van egy-egy mangalicás, kacsás, csirkés és vega hamburger is. Én a dupla bacon burger-t próbáltam ki, amiben a 14 dekás húspogácsán kívül bacon fonat, baconnaise (baconös majonéz), karamellizált hagyma, római saláta és savanyú uborka kapott helyet. Mindez 1690 forintba kerül, +690-ért viszont menüben is lehet kérni, ekkor sültkrumpli, egy választható szósz és almafröccs is jár mellé. 

Nem kellett sokáig várnom a kajára, de pont volt időm körbenézni a helyen, ami nem túl nagy, viszont elég hangulatos. Érezhető a koncepció a belső díszítésben, olyan mintha egy már bejáratott franchise valamelyik étteremébe ültem volna be. Erőteljesen domináló narancssárga szín, nagy Bamba Marha logó a falon, és még a papírpoháron is fel van tüntetve az embléma – remek. A hamburgerről is hasonlóan jókat tudok elmondani: a hús pont annyira van átsütve, hogy masszívan érződjön a marha karakteres íze, a rajta fekvő bacon pedig puha, szaftos, de nem túl zsíros. Egyébként ez a szendvicset gyakorlatilag képtelenség kulturáltan elfogyasztani, a majonéz vagy a húsokból kifolyó lé szinte biztosan kicsöpög, de mindez egyáltalán nem zavart, hiszen a papírtálca és a kéztörlő orvosolta a problémát, a burger íze pedig mindenért kárpótolt. A sült krumpli is kifejezetten bejött, igaz, hogy mirelit, de mindenképpen a jobb fajtából való, egyszerre puha és ropogós. Szószok közül a kávés bbq-t választottam, és abban sem kellett csalódnom.

A Bamba Marhában minden megvan ahhoz, hogy igazán sikeres kajálda legyen: jó elhelyezkedés, ötletes, egyedi design, izgalmas étlap és remek ízek. Aki egy kicsit is szereti a minőségi hamburgereket, annak mindenképpen érdemes betérnie ide, mert elégedetten (és persze jóllakottan) fog távozni.

Facebook: Bamba Marha Burger 

Honlap: http://www.bambamarha.hu/

Cím: Andrássy út 46.

Nyitva tartás:

H - V 12:00 – 23:00

Rosso Italian Pizza Cafe Bar

A pizza számomra mindig is házhoz rendelős műfaj volt. Előfordult, hogy amikor a várost járva megéheztem beugrottam valahova egy-két szeletért, de azt már meg sem tudom mondani, hogy mikor voltam utoljára pizzériában. Most azonban a meleg enyhülése meghozta a kedvem egy kis sétához, így célba vettem a Bartók Béla úton lévő Rosso Italian Pizza Cafe Bar nevű helyet.

Egyszer már jártam itt, akkor egy szeletet kértem elvitelre (200 Ft), és azzal meg voltam elégedve, ezért bíztam benne, hogy ezúttal sem fogok csalódni. Az viszont elbizonytalanított, amikor megkérdeztem a pincérlányt, hogy milyen söreik vannak, ő pedig gyorsan felkapott egy étlapot, lapozgatni kezdte, majd így válaszolt: „utolsó oldal”. Oké, lehet, sőt valószínű, hogy nem régóta dolgozik itt, de egyrészt nem annyira óriási a sörválaszték, hogy azt nehéz legyen megjegyezni (2 csapolt, 4 üveges), másrészt, ha már a kezében volt az étlap, kevésbé esetlenül jött volna ki a dolog, ha legalább felsorolja az opciókat. Sebaj, azért sikerült sört és pizzát is választanom. Utóbbiból az Insalato fantázianevű mellett döntöttem, amin pizzaszósz, sajt, grillezett csirkemell, rukkola illetve cream fresh volt, és 1490 forintba került.

Igazán gyorsan, 15 perc múlva meg is érkezett, és sem a frissességre, sem a látványra nem volt okom panaszkodni. Ahogy a minőségre sem: a tészta jól átsült, vékony és puha volt, a feltétek együttes íze is igazán bejött. Minden összetevő érződött, semmi nem volt túl domináns. A csirkemellel mondjuk bánhattak volna kissé bőkezűbben, de ezen sem akadtam fent nagyon, mivel az ebéd végén így is jóllakottan álltam fel az asztaltól. Ez sem az a pizza volt, amit mindenképpen ki kell próbálni (mondjuk olyannal eddig még nem is találkoztam Budapesten), de az elvárásaimnak simán megfelelt, és megérte az árát. A Rosso Pizzéria házhoz is szállít a belváros nagy részén, de nem bántam meg, hogy személyesen kerestem fel a helyet, inkább megjött hozzá a kedvem, hogy a jövőben gyakrabban mozduljak ki egy pizzáért.

Facebook: ROSSO Pizzéria Italy Cafe Bar
Honlap: www.rossopizzeria.hu
Cím: Bartók Béla u. 62-64.
Nyitva tartás:
H - V 10:00 – 23:00

4 Street Coffee

Nem feledkeztem meg a reggelizős lehetőségek felkutatásáról, de azt vettem észre, hogy elég kevés helyen lehet korrekt áron klasszikus reggelihez jutni. Az ezer forint körüli rántották nem igazán hoztak lázba, ezért úgy döntöttem teszek egy próbát a szendvicsekkel. Elsőként a XI. kerület egyik legforgalmasabb részén, a Móricz Zsigmond körtéren lévő 4 Street Coffee-t látogattam meg.

Ügyesen kihasználják, hogy sok ember fordul meg itt, hétköznapokon már hétkor nyitnak, és elég bőséges reggeli választékkal várják a munkába vagy suliba igyekvőket. Többféle gyümölcsturmix, szendvics, joghurt vagy éppen péksütemény közül választhat, aki itt akarja letudni a napindító étkezést. Én egy pestos-mozzarellás szendvicset (580 Ft) kértem, valamint meg akartam kóstolni a kávéjukat (360 Ft) is. A kiszolgálólány viszont szólt, hogy a szendvics menü a kettő összegénél csak 10 forinttal drágább, és jár hozzá másfél deci frissen facsart narancslé is. Megköszöntem a tippet, és így végül a menüt választottam.

A hely egyébként kellően trendi és modern ahhoz, hogy menő legyen beugrani ide, és már szaladni is tovább a frissen elkészült lattéval, de azért nem túl rideg, szóval egy nyugodt, ráérős reggeli elfogyasztására is alkalmas. Az egyik kinti asztalnál ültem le, és miközben ettem a szendvicsemet az éppen ébredező Újbudát figyeltem – elég hangulatos volt. A kávé pedig meglepően jó! Nem azt mondom, hogy ezentúl ide fogok járni kávézni, de tej és cukor nélkül is kifejezetten ízlett, erős volt, de nem keserű.

A szendvicsbe olívaolaj, saláta, paradicsom, és persze mozzarella illetve pesto került. Nem nyújtott semmi extrát, átlagos, bárhol beszerezhető alapanyagokból lett elkészítve, mégis finom, laktató volt, és igazából ez a lényeg nem a különlegesség. Egy egyszerű reggelire vágytam, ami kitart délig, ezt pedig meg is kaptam, és még az ár sem húzósabb, mint a környék átlagos beülős helyein, szóval néha belefér. Ebédelni viszont kevésbé ajánlom ezt a helyet, ahhoz szerintem nem elég méretesek a szendvicsek, komolyabb étel pedig nincs a választékban. Szóval a 4 Street Coffee főleg a reggeli illetve az esti órákban jó választás, akkor viszont érdemes adni egy esélyt neki, akár enni, akár kávézni szeretnétek.

Facebook: 4 Street Coffee

Honlap: www.4street.hu/coffee/
Cím: Budapest, Móricz Zsigmond körtér
Nyitva tartás:
H-P: 7:00-20:00
SZ-V: 10:00-19:00

Ha tudsz olyan helyet, a XI. kerületben (vagy akár Budapest bármely részén), ahova feltétlenül érdemes beugranom egy reggelire, akkor jelezd, és máris felveszem a célpontjaim listájára! Köszi!

Budapest Bakering - FRISSÍTVE: 2016.04.06.

Ritkán veszek péksütit, és akkor is általában beérem a munkahelyemhez legközelebb eső pékség termékeivel, szóval nem vagyok túl nagy ínyenc ilyen téren. A Budapest Bakering mégis annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy már hónapok óta meg akarom kóstolni a ringjeiket. Ez persze nyilván a körítésnek is köszönhető, egy átlagos boltban nem vonzanának ennyire ezek a kör alakú, töltött finomságok. De nem átlagos boltban lehet őket kapni, hanem aprócska busz, villamos illetve troli formájú mozgó kocsikból, amik a hetedik kerület utcáit járják.

Arról pedig, hogy éppen hol érdemes keresni az éhségűző járműveket a Budapest Bakering honlapján lehet informálódni: egy folyamatosan frissülő térképen látható a kocsik aktuális tartózkodása helye. 2 km-es körzeten belül már házhoz szállítást is lehet kérni, én azonban ennél messzebb lakom, ezért egy délután bringára pattantam, célba vettem az Astoriát és elkezdtem vadászni a buszra. Igazán könnyű préda volt, a Dohány utca elején meg is találtam.

A választékot szemügyre véve egyből látszott, hogy nem csak ringek formája és árusítási módja tér el az átlagos péksüteményekétől, hanem az ízesítés is. Szokatlan, de érdekes és számomra igazán szimpatikus töltelékek rejtőznek a karikák belsejében, én például egy ricottás–étcsokis-narancslekváros és egy márványsajtos–aszalt szilvás–diós verzió mellett döntöttem, de van spenótos–fetás vagy éppen kolbászos-aszalt gyümölcsös is. Drukkoltam, hogy finomak legyenek, hiszen az egész ötlet és a kreatív körítés nem sokat ér, ha maga a kaja nincs rendben. De szerencsére rendben van: a tészta finom, puha és bőségesen meg van töltve. Az étcsokis ring kifejezetten ízlett, azért korrekt árnak találtam a 300 forintot, a márványsajtos viszont kissé csalódást okozott, főleg mivel az már 450-be került. Nem volt rossz, de a péksütik között elég magasnak mondható ár ellenére közel sem tudott annyira emlékezetes lenni, mint az olcsóbb társa.

Összességében azért pozitív élmény volt a találkozásom a Budapest Bakeringgel de ez számomra az a kategória, amit egyszer érdemes kipróbálni, a kedvenceim listájára viszont nem kerül fel. Persze ettől még könnyen lehet, hogy máskor is fogok ringet venni, ha a belvárosban járok és meglátom az egyik kocsit, (a mogyorókrémes-túrós ízesítés ugyanis eléggé izgatja a fantáziámat) de vadászni már nem fogok rá, és a jövőben maradok a 300 forintos kategóriánál.

UPDATE:
Pár napja ismét találkoztam az egyik ringszállító járművel, és mivel a Facebook-on reklámozott új ízesítés felkeltette az érdeklődésemet, gyorsan el is dőlt, hogy mi lesz a vacsorám. De mielőtt a kóstolt termékekre térnék, nézzük mi változott a Budapest Bakeringnél a legutóbbi teszt óta! A fontosabb újdonság az, hogy a kocsik kitörtek a VII. kerületből, mostanában legtöbbször a Corvin-negyed vagy a Kálvin tér környékén bukkannak fel. Ennél kevésbé jelentős, de stílusos frissítés a péksütik egyedi logós csomagolása:

A múltkori esetből tanulva, most az olcsóbb kategóriából választottam két ringet: a mogyorókrémes-túrós (300 Ft) verzió már korábban is felkerült a listámra, a nemrég debütáló, májpástétomos-hagymalekváros (350 Ft) ízesítést pedig minél hamarabb ki akartam próbálni. 

Az előbbi kívülről is meg van szórva mogyoródarabkákkal, ami igazán gusztává teszi, de sajnos a töltelékkel már nem bántak túl bőkezűen. Persze nem azt vártam, hogy egy 300 forintos péksütibe egy fél üveg nutellát toljanak bele, de nem bántam volna, ha a fentinél valamivel biztatóbb kép fogad a félbevágás után. Ízre amúgy rendben van, a mogyorókrém és a túró passzolnak, csak kissé vérszegények a tészta mellett - evvel azonban ismét a nem igazán szerencsés arányoknál lyukadunk ki.

A májpástétomos-hagymalekváros ring kívülről kevésbé néz ki izgalmasan, félbevágva viszont egyből látszik, hogy megfelelő mennyiségű töltelék jutott bele. Talán vadul hangzik a párosítás, de a máj és a hagyma egy igazán jó, szolidan édes, krémes elegyet alkotnak, ami engem meggyőzött. A mostani körből egyértelműen ez a változat jött be jobban, simán el tudom képzelni, hogy legközelebb is veszek majd belőle, ha megpillantom valamelyik minijárművet.

Facebook: Budapest Bakering

Honlap: www.budapestbakering.hu

Gold Bisztró - csúcsgasztronómia elérhető áron

A dél-budaiak többségének valószínűleg nem kell bemutatnom a Gold Centert. Sokan járnak ide focizni, biliárdozni, fallabdázni vagy éppen súlyokat emelni. Az azonban kevésbé közismert, hogy a helynek van egy Gold Bisztró nevű étterme is, méghozzá olyan fogásokkal, amik miatt a város távolabbi részeiről is érdemes ellátogatni ide.

Az étlap hetente változik, 4-5-féle előételből (550 Ft), főételből (1310 Ft) és desszertből (500 Ft) lehet választani, az ezekből összeállított háromfogásos menü pedig 1890 forintba kerül. Tudom jól, hogy nem Budapest legolcsóbb ajánlata, de a választékot minden héten olyan különleges ételek alkotják, amik nem pusztán indokolttá, hanem igazán barátivá teszik ezeket az árakat. Én például kezdetnek korianderes, pepperónis kukorica-krémlevest kértem, aztán főételnek pirított hátszíncsíkokat avokádós bébispenót-salátával, koktélparadicsommal, dijoni mustáros dresszinggel végül pedig egy szelet epervelős olasz sajttortával zártam a sort. Azért ez szerintem nem rossz egy kétezer forint alatti étkezéstől.

Az ételek íze pedig ugyanolyan szuper, mint ahogy azt a nevük alapján sejteni lehet. A leves krémes állagú volt masszív kukoricaízzel és ahhoz passzoló, kellő mértékű csípősséggel. A hátszín és a saláta is igencsak ízlettek, a főételnél számomra mégis a mustáros dresszing volt a legizgalmasabb. Anélkül is jó fogás lett volna, de az tette igazán különlegessé és emlékezetessé. A sajttortában pedig valóban érezhető volt a sajt íze, és ez sokkal nagyobb szó annál, mint ahogy elsőre tűnik. Több helyen is kértem már ezt a desszertet, és mindig túl édes, túl száraz, vagy éppen íztelen süteményt kaptam, de itt végre nem. Krémes, sajtos – szuper! 

Az ételeken kívül a modern, egyszerű, letisztult berendezés illetve a kedves és gyors kiszolgálás is biztosítja, hogy mindenképpen vissza akarjak térni ide. A Gold Bisztróban jól elkészített, izgalmas, mégis megfizethető fogások közül lehet választani, az ár-érték arány kiemelkedően jó. Érdemes tehát ellátogatni ide, a megszokottnál kicsit többet (egy prémium étteremhez képest viszont még mindig jóval kevesebbet) fizetni a menüért, hiszen egy igazi gasztroélménnyel lehet gazdagodni.

Honlap: www.goldcenter.hu/szorakozas

Facebook: Gold Bisztró

Cím: Budafoki út 111-113.

Nyitva tartás: 

H-P: 7:00 - 21:00

SZ: 10:00 - 14:00

Underground Fear - Interaktív horror labirintus

Az emberek többsége szeret félni. Persze nem a mindennapi élet aggodalmaira gondolok, mint például a másnapi vizsga által kiváltott para, vagy az anyagi gondok okozta stressz, hanem az olyan dolgoktól való félelemre, amikről tudjuk, hogy valójában nem árthatnak nekünk. Ez adja a sötét szobában, egyedül megnézett horrorfilmek vagy a tábortűznél elmesélt rémtörténetek varázsát. De van ezeknél interaktívabb, maradandóbb élményt nyújtó módja is az önkéntes rettegésnek: a horrorház.

Az Underground Fear (vagy másik nevén: Nightmare in Budapest) esetében egy nagyjából félórás igazán intenzív túrán vehetnek részt a látogatók, ahol szobáról szobára haladva különféle horrorkarakterekkel és feladatokkal találják szembe magukat. Ez nem olyan, mint a szabadulós játékok, itt nincs nagy szerepe a logikának, inkább a fantáziájára kell támaszkodnia annak, aki igazán bele akarja magát élni a programba. Ennek érdekében pedig a színészek mindent megtesznek: mindegyikük jól alakít, látszik rajtuk, hogy élvezik a munkájukat (ami nem meglepő, hiszen tényleg jó móka lehet, nap mint nap frászt hozni az emberekre) és bármilyen helyzetben tudnak improvizálni. Az ilyen rögtönzéseknek köszönhetően nincs két egyforma menet, én már háromszor jártam náluk, és minden alkalom másképpen volt emlékezetes. A karakterek és a helyszínek változtak, de mindháromszor adrenalinban gazdag, egyszerre parás és jó értelemben vicces élményben volt részem. Nevettem az őrült bohóc morbid humorán, futottam a láncfűrészes gyilkos elől, és izgatottan vártam, milyen meglepetést tartogat számomra a következő szoba - csalódnom sosem kellett.

Lehetne még csiszolni a programon, például néhány kelléket élethűbbé, néhány szituációt még félelmetesebbé tenni, és némi plusz játékidőnek is igazán örülnék, de ezek apróságok, amik csak árnyalják az összképet, de elrontani semmiképpen sem tudják. Az pedig különösen örömteli, hogy a színvonal állandó, hiszen nem valószínű, hogy csak nekem volt mindig szerencsém. Szóval, ha félni akartok, és a horrorfilmek már nem váltják ki a kívánt hatást, akkor irány a Bogdáni út és nézők helyett főszereplőkké válhattok.

Honlap: http://www.nightmareinbudapest.com/

Facebook: Underground Fear - Interaktív horror labirintus

Cím: 1033, Bogdáni út 1.

Nyitva tartás:
K-V: 12:00-22:00 (Időpontfoglalás szükséges!)