Aldente on the Road

Az “olasz street food” kifejezésről talán mindenkinek a pizzaszeletek ugranak be elsőre, de ennél azért jóval többféle étel tartozik ebbe a kategóriába. Nem is kell messze mennie annak, aki meg szeretne kóstolni ezek közül néhányat, elég a Krúdy utcáig, ahol a (szintén ebben az utcában lévő) Al Dente étterem tulajdonosai nyitottak egy elviteles kajákra szakosodott helyett Aldente on the Road néven.

Az üzlethelyiség kifejezetten kicsi, de ez ebben az esetben nem probléma, hiszen úgysem az a fő cél, hogy leültessék a vendégeket, a választék pedig így is elég nagy volt ahhoz, hogy nehezen tudjak dönteni. A pultban egymás mellett sorakoztak az olasz alapanyagokból készült szendvicsek, wrapek, focaccia-k, péksütemények illetve édességek, és mindegyiket szívesen végigkóstoltam volna. Az árak nincsenek elszállva, egy ezres alatt sokféle kaját lehet találni. A calzonék például 700 forintba kerülnek, és már a kirakatban megakadt rajtuk a szemem, szóval végül ezek közül kértem a sajtos-sonkásat. Természetesen nem ugyanolyan, mint egy pizzéria frissen elkészített hajtott pizzája, ez ennyi pénzért nem is elvárható. Ez inkább egy péksüteményre emlékeztett, jó volt a tésztája és kifejezetten ízlett benne a pármai sonka és a sajt is.

Látszott, vagyis inkább érződött rajta, hogy nem a “street food-hoz úgyis mindegy” hozzáállással válogatták az összetevőket, hanem odafigyeltek rá, milyen minőséget használnak. A végeredmény pedig bizonyítja, hogy ennek akkor is van értelme, ha a vendégek többsége az utcán sétálva eszi meg ezeket az ételeket. A különbség érezhető, és így sokkal több kedvem van visszamenni, sőt szívesebben fogom kipróbálni a “nagy testvér” Al Dente éttermet is.

A calzone mellé egy csokis sütit (500 Ft) is kértem, ami nem túl dekoratív, és nem is az a tipikus cukros-krémes édesség, inkább egy egyszerű, masszívan kakaós, omlós, egészen laktató piskótáról van szó. Nekem nagyon bejött, mert szeretem az ilyen tömörebb állagú süteményeket, viszont aki valami hagyományosabb desszertet szeretne, az jobban jár, ha inkább mást választ. A pultban bőven van alternatíva, a kiszolgáló pedig elég készséges, biztosan szívesen segít megtalálni a számotokra ideálisat. 

Facebook: Aldente on the Road
Cím: Krúdy Gyula utca 4.

Nyitva tartás:

H-P: 8:00-18:00
SZ: 9:00-18:00

Pasta Bella

Valahogy így képzelek el egy király tésztázót! Szerencsére vannak, akik nem csak elképzelték, hanem meg is valósították, így nekem már csak annyi a dolgom, hogy leírjam, milyen finomat ettem a Pasta Bellában.

A Dohány utcai hely nem konkrétan tésztázó, inkább egy kisebb olasz étteremről van szó. Az étlapon szerepel kétféle leves, néhány előétel és desszert is, de a választék túlnyomó részét azért a különböző tészták teszik ki. Árban nagyjából kétezer forint mozognak, és elég sok jónak tűnő összeállítás volt ahhoz, hogy nehéz legyen döntenem. Végül a vargányás kacsaragus pappardellét (2190 Ft) kértem, és körülbelül 10 perc múlva már hozta is a pincér. Aki egyébként nagyon közvetlen, barátságos volt, a külföldi turistákkal valamint a magyar vendégekkel egyaránt remekül szót értett, és sugárzott belőle egyfajta mediterrán hangulat, ami nem hátrány egy olasz vendéglőben.

A tészta tökéletesen al dente állagú volt, önmagában is szuper, ezt az alapot pedig tovább javította a ragu és a bőkezűen adagolt parmezán. Nem mostanában ettem ennyire finom kacsát, a puha, omlós húshoz nagyon illett a gombás szósz. Az adagot ránézésére kicsit kevésnek találtam, aztán mire kiürült a tányérom, azt vettem észre, hogy már egyáltalán nem vagyok éhes, és meglepetésemre ez az állapot egészen sokáig fennállt. Szóval, ha egy jó tésztát szeretnétek enni, és nem ragaszkodtok a street food-hoz, hanem egy beülős hely is belefér az időtökbe illetve költségvetésetekbe, akkor a Pasta Bellát mindenképpen ajánlom, egészen más élmény, mint a papírdobozos, műanyagvillás gyorskajáldák.

Facebook: Pasta Bella tésztabár Budapest
Honlap: www.pastabella
Cím: Dohány utca 1/b.

Nyitva tartás:

H-v: 11:00-00:00

Due Fratelli

A magukat “olasz” kategóriába soroló házhoz szállítós éttermek többségében a választék kimerül a pizzákban és a tésztákban, ezért a Due Frattelli egyből szimpatikussá vált, amikor megláttam, hogy más olasz fogások is szerepelnek az étlapjukon. Plusz bizalomra adott okot, hogy a Taverna Minosz üzemeltetői állnak mögötte, az ő görök kajáikkal pedig elégedett voltam, szóval ismét egy jóféle mediterrán ebédben reménykedtem. 

A honlapon egyórás szállítási időt ígértek, és a futár valóban ennyi idő alatt érkezett meg a rendelésemmel. Első fogásnak egy őszibarackos, tejszínes mandulalevest kértem (Zuppa Fredda di Crema di Pesca - 800 Ft), ami ugyan nem nyújtott túl szép látványt a dobozban, viszont az íze annál jobban bejött. Akár desszertként is megállta volna a helyét, mert édes volt, de nem az eltúlzott, “szájösszeragasztós” módon, hanem kellemes mértékben, a mandulaszeletek pedig egész jól megőrizték a ropogósságukat.  

A főételek közül a tenger gyümölcseis - mozzarellás rizottót (Risotto ai Frutti di Mare - 1690 Ft) választottam, és igazán méretes adagot kaptam belőle. Sajnos minőség tekintetében azonban már nem volt ennyire fényes a helyzet. Oké, igazából nem akarok nagyon panaszkodni, mert az egészet megettem és viszonylag ízlett, de egy olasz rizottót azért nem pont így képzelek el. Ez ebben a formában inkább egy sima paradicsomszószos rizs volt tengeri herkentyűkkel. Kellően fűszeres, laktató, korrekt étel, viszont az olasz gasztronómia fénypontjaitól messze van. Így aztán az árat kissé magasnak érzem, de könnyen lehet, hogy máskor is rendelek majd a Due Fratelli étteremtől, csak akkor rizottó helyett inkább valami mást választok majd.

Honlap: www.duefratelli.hu

Cím: Erőd utca 9.

Rendelésfelvétel:

H-V: 10:00-22:00

Bellozzo

Ismét kipróbáltam egy tésztázót, és mivel a legutóbbi thai verzió után, most inkább a klasszikus, olaszos ízekhez volt kedvem, az Oktogonon lévő Bellozzo ideális választásnak tűnt. Ez a hely a hagyományos és a gyorséttermek között képez átmenetet (az ilyenekre szokás azt mondani, hogy “fast casual”), a pultnál tudunk kérni, aztán a látványkonyhában pár perc alatt frissen készítik el a rendelésünket, amiről a kijelzőn megjelenő sorszám tájékoztat.

Az étlap gerincét a pizzák, saláták és persze a tészták alkotják. Utóbbiak esetében két méretből lehet választani, a normál nagyjából 190, a nagy pedig kb. 250 grammos adagot jelent. Hatféle tészta (köztük egy teljes kiőrlésű) és 10 különböző szósz áll rendelkezésünkre a legszimpatikusabb kombináció összeállításához. A szószok többsége alapjáraton húsmentes, viszont mindegyik tuningolható az extra feltétek segítségével, bőven van tehát variációs lehetőség. Én az egyik kedvencemből az arrabbiataból kértem egy nagy adagot (1490 Ft), amihez a felszolgáló ajánlása alapján a fusilli tésztát választottam.

Első pillantásra a mennyiség elég kevésnek tűnt, a látvány azonban megtévesztő, mert ez az adag még intenzív sportolás után is elegendőnek bizonyult, és nem egyhamar éheztem meg utána. A másik meglepetés a tálaláshoz kapcsolódik: először azt hittem, hagyományos étkészlettel van dolgom, aztán láttam, hogy a tál papír, a villa pedig műanyag. Mindkettő az igényesebb fajtából való, ha elvitelre kérem a kaját, akkor maximálisan elégedett lettem volna velük, ha viszont beülök valahova ebédelni, akkor nem igazán rajongok az eldobható evőeszközökért. Már csak azért sem, mert az étel, amit kaptam, ennél jobb körítést érdemelt volna. Az arrabbiata nem egy bonyolult fogás, mégis sokféleképpen elrontható a túlfőtt tésztától kezdve, az ízetlen vagy túl erős paradicsomszószig. Itt azonban minden klappolt, a fusilli éppen al dente állagú volt, a chili és a fokhagyma pedig nem nyomták el a paradicsomot, hanem azzal együtt kiegyensúlyozott, mégis intenzív egyveleget alkottak.

Ilyen egy gyors, egyszerű, mégis finom és minőségi ebéd, ami nem kerül sokba és utcán állás helyett kulturált környezetben tudjuk elfogyasztani. Az étterem kék-fehér design-ja ugyan nem a tipikus olasz színekre épít, de nekem ez még jobban is tetszett, mintha mindenhonnan a sablonos zöld-fehér-piros trikolor lógna. Ha az egyszer használatos evőeszközök helyett bevállalnák a mosogatást, teljesen elégedett lennék a Bellozzo-val, viszont ez a szépséghiba sem fogja elvenni a kedvem, ha legközelebb is megkívánok egy jó olasz tésztát.

Facebook: Bellozzo
Honlap: bellozzo.hu
Cím: Oktogon tér 1.

Nyitva tartás:

H-CS: 10:00-23:00
P-SZ: 10:00-00:00
V: 10:00-23:00

Ragústami

Az oké, hogy a tészta és a pizza az olasz konyha legismertebb fogásai, mindkettőt szeretem, de azért mindig szívesen megkóstoltam volna valami mást is a csizma alakú ország gasztronómiájából. Emiatt a Ragústami egyből felkeltette az érdeklődésemet, amikor megtudtam, hogy itt nem a szokásos itáliai ételek kapják a főszerepet.

Pizza azárt van, nem is néz ki rosszul, de a pultban sorakozó izgalmasabb kaják egy pillanat alatt elterelték róla a figyelmemet. Szerencsére mindenhez oda van írva, hogy mit tartalmaz, mert az olasz elnevezésekkel nem mindig voltam tisztában, és így legalább nem kellett folyamatosan kérdésekkel bombáznom a kiszolgálót. A választás ezzel együtt is nehezen ment, végül egy pisztáciás arancini és a egy cippolini (mindkettő 790 Ft) lett a két kiszemelt áldozat. Az előbbi egy hússal töltött, panírozott rizsgolyó, ami többféle ízesítésben is kapható, ebben az esetben pisztáciás-sajtos szósz került még bele. Nem tudom, hogy ennek a fogásnak pontosan milyennek kell lennie, de a Ragústami változata egészen rendben volt: a rizs puha, krémes állagú, a töltelék bőséges és karakteres ízű, a bunda pedig ropogós, csak talán a kelleténél kicsivel több olajat szívott magába. Ezzel kapcsolatban mondjuk az sem kizárt, hogy másnak fel sem fog tűnni, csak én szoktam el a panírozott ételektől.

A cippolini nem más, mint egy sajttal, sonkával és paradicsommal töltött tésztabatyu, ami halványan emlékeztetett az itthoni pizzás péksüteményekre, de sokkal jobban ízlett azoknál. A könnyű, puha tészta és a benne rejlő összetevők eléggé bejöttek, ez az étel jobban meggyőzött, mint az arancini, viszont nem tudom, hogy fizetnék-e érte még egyszer közel nyolcszáz forintot. A kettővel együtt viszonylag jóllaktam, de, ha biztosra akarnék menni, akkor inkább hármat rendelnék, az pedig már simán túllépi a kétezres határt, és annyiért elég sok helyen meg lehet oldani egy ebédet vagy vacsorát. A Ragústami az igényessége és a különleges választék ellenére is gyorsétterem, és ebben a kategóriában könnyű gazdaságosabb helyet találni nála. Azonban senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy kipróbálja, már csak az olasz gasztronómiai ismeretek bővítése érdekében is érdemes esélyt adni neki, de számomra inkább az “érdekes”, mintsem a “nagyon jó” vagy a “biztosan visszatérek” kategóriába tartozik.

Facebook: Ragústami
Honlap: www.ragustami.com
Cím: Ferenciek tere 2.

Nyitva tartás:

H-P: 7:00-22:00
SZ-V: 8:00-22:00