A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arancini. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arancini. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 1., péntek

Risbon

Az aluljárók ételkínálata általában nem igazán említésre méltó, sem a környezet, sem a kaják nem túl bizalomgerjesztőek. Akár gyrosról, akár pizzaszeletről van szó, csak akkor szoktam ezeket választani, ha tényleg nincs más lehetőség, nemrég azonban felfedeztem egy olyan helyet a föld alatt, ami legyőzte az előítéleteimet és kíváncsivá tett. Pedig a Kálvin téri aluljáró nem az a hely, ahol könnyen megjön az ember étvágya, a Risbon kínálatához mégis kedvet kaptam, ezért vettem pár “rizottóbombát” elvitelre.



A hangzatos név az arancinit vagyis a morzsába forgatott, különböző finomságokkal megtöltött szicíliai rizsgolyót takarja. Az ízesítések között vannak édes és sós verziók is, egy 15-16 dekás darab egységesen 330 forintba kerül. Átlagos esetben hárommal jól lehet lakni, és így még éppen egy ezres alatt megúszható az étkezés. A külső panír mindegyik esetben kellemesen ropogós, az alatta lévő, rizsből összeálló réteg pedig puha, omlós, mégis eléggé összetartja a gombócot ahhoz, hogy kis odafigyeléssel útközben is meg lehessen enni.



Az érdekes rész persze legbelül van, és szerencsére mindegyik arancinibe kellő mennyiségű töltelék került. A ricottás-spenótos verzió is egészen karakteres ízekkel bírt, a marharagus pedig még jobban bejött, érezhető volt, hogy tényleg marhahúst használtak fel hozzá. Két sós gombóc után desszertként megkóstoltam a csokipudingos változatot is, amibe már a rizs is édes formában került. Valahogy úgy kell elképzelni, mint a golyó formájúra gyúrt, panírozott tejberizst, és ez talán hülyén hangzik, viszont abszolút működőképes az ötlet, ez az arancini is finom, és az sem hátrány, hogy tartalmasabb egy átlagos édességnél.


A Risbon nem egy világmegváltó, forradalmi újítás, viszont olcsón kínálnak, laktató, ízletes és a megszokott street foodoktól eltérő falatokat. Ennyi pénzért mindenképpen érdemes kipróbálni akár édes akár sós apróságra vágytok. Király lenne, ha minden forgalmasabb megállóban valami ilyen szintű kaját lehetne venni.
Nyitva tartás:
H-P: 9:00-18:00

Nagyvárad tér, aluljáró
Nyitva tartás:
H-P: 7:00-20:00
SZ: 7:00-16:00

2016. október 31., hétfő

Ragústami

Az oké, hogy a tészta és a pizza az olasz konyha legismertebb fogásai, mindkettőt szeretem, de azért mindig szívesen megkóstoltam volna valami mást is a csizma alakú ország gasztronómiájából. Emiatt a Ragústami egyből felkeltette az érdeklődésemet, amikor megtudtam, hogy itt nem a szokásos itáliai ételek kapják a főszerepet.


Pizza azárt van, nem is néz ki rosszul, de a pultban sorakozó izgalmasabb kaják egy pillanat alatt elterelték róla a figyelmemet. Szerencsére mindenhez oda van írva, hogy mit tartalmaz, mert az olasz elnevezésekkel nem mindig voltam tisztában, és így legalább nem kellett folyamatosan kérdésekkel bombáznom a kiszolgálót. A választás ezzel együtt is nehezen ment, végül egy pisztáciás arancini és a egy cippolini (mindkettő 790 Ft) lett a két kiszemelt áldozat. Az előbbi egy hússal töltött, panírozott rizsgolyó, ami többféle ízesítésben is kapható, ebben az esetben pisztáciás-sajtos szósz került még bele. Nem tudom, hogy ennek a fogásnak pontosan milyennek kell lennie, de a Ragústami változata egészen rendben volt: a rizs puha, krémes állagú, a töltelék bőséges és karakteres ízű, a bunda pedig ropogós, csak talán a kelleténél kicsivel több olajat szívott magába. Ezzel kapcsolatban mondjuk az sem kizárt, hogy másnak fel sem fog tűnni, csak én szoktam el a panírozott ételektől.


A cippolini nem más, mint egy sajttal, sonkával és paradicsommal töltött tésztabatyu, ami halványan emlékeztetett az itthoni pizzás péksüteményekre, de sokkal jobban ízlett azoknál. A könnyű, puha tészta és a benne rejlő összetevők eléggé bejöttek, ez az étel jobban meggyőzött, mint az arancini, viszont nem tudom, hogy fizetnék-e érte még egyszer közel nyolcszáz forintot. A kettővel együtt viszonylag jóllaktam, de, ha biztosra akarnék menni, akkor inkább hármat rendelnék, az pedig már simán túllépi a kétezres határt, és annyiért elég sok helyen meg lehet oldani egy ebédet vagy vacsorát. A Ragústami az igényessége és a különleges választék ellenére is gyorsétterem, és ebben a kategóriában könnyű gazdaságosabb helyet találni nála. Azonban senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy kipróbálja, már csak az olasz gasztronómiai ismeretek bővítése érdekében is érdemes esélyt adni neki, de számomra inkább az “érdekes”, mintsem a “nagyon jó” vagy a “biztosan visszatérek” kategóriába tartozik.
Nyitva tartás:
H-P: 7:00-22:00
SZ-V: 8:00-22:00