Zabrakadabra

Már korábban is említettem, de tényleg egyre több az alternatív cukrászda Budapesten. Ez önmagában is pozitívum, hiszen nem kell értük átszelni az egész várost, az igazán jó hír azonban az, hogy ezek között jónéhány olyan hely akad, ami legkevésbé sem a lemondásról szól. A Zabrakadabra például “egészséges cukrászműhely”-ként definiálja magát, ez azonban abszolút nem érződik az ízeken.

A kínálatukban van pár hagyományos, cukorral készült süti is, de főleg cukormentes, paleo, vegán vagy nyers desszerteket árulnak. A pultban egymás mellett sorakoznak a kivétel nélkül iszonyú guszta szeletek, és mindegyiknél fel van tüntetve, hogy az előbbiek közül melyik kategóriába tartozik, illetve hány kalóriát tartalmaz. Akinek nem nagyon szigorú az étrendje és nincs semmilyen allergiája, az könnyen a bőség zavarába eshet, én konkrétan szívesen végigkóstoltam volna a teljes választékot.

Végül a cukormentes vörösbársony roládból (490 Ft) és a paleo azték chili tortából (670 Ft) kértem egyet-egyet, és nem bántam meg a döntésemet, bár gyanítom, hogy itt igazán nehéz lett volna mellényúlni. Az előbbi sütemény a klasszikus piskótatekercs modern továbbgondolása, amiben erdei gyümölcsös - mascerponés krémmel lett megtöltve a piros színű tészta. A végeredmény kristálycukor nélkül is pont kellemesen édes volt, amihez remekül passzolt a gyümölcsök enyhén fanyar, frissítő íze. A paleo tortaszelet ismét bebizonyította számomra, hogy a csoki és a chili megfelelő arányban keverve szuper párost alkot, a lágy körtés krém pedig még különlegesebb kombinációt eredményezett.

Mindkét süti olyan volt, amit nem csak fogyókúrázók (vagy paleo étrendet követők) számára nyújt szükségmegoldást, hanem egy tetszőleges rendezvényen simán oda merném tenni ezeket hagyományos, cukros verziók mellé és legfeljebb annyi tűnne fel vendégeknek, hogy a megszokottnál valamivel kevésbé édesek - az ízük viszont sokkal izgalmasabb! Szóval, aki nem tudja elképzelni, hogy a desszert ne egy masszív cukorsokk legyen, az válassza ezentúl is a klasszikus süteményeket, mindenki más azonban nyugodtan kóstolja meg a Zabrakadabra alternatív termékeit, nem fog bennük csalódni! Hála a kreativitásnak, ismét egy kicsivel kisebb szívás cukorbetegnek lenni.

Facebook: Zabrakadabra Egészséges Cukrászműhely
Honlap: zabrakadabra.com
Cím: Tűzoltó utca 5.

Nyitva tartás:

H-P: 10:00-19:00
SZ-V: 10:00-18:00

Paneer

A sajt a magyar gasztronómia szerencsétlen mostohagyereke. Számtalan izgalmas fogást lehetne készíteni a felhasználásával, de a legtöbb helyen a minőségi alapanyag vagy a kreativitás hiánya miatt a sajtos kaják annyiban merülnek ki, hogy fognak egy szelet jó esetben közepes minőségű trappistát, bepanírozzák, aztán kisütik bő olajban. Már annak örülni szoktam, ha lehet grillezett verziót kérni, a Paneer azonban jóval továbbment ennél: az egész választékukat a sajt köré építették.

Az étlap legnépszerűbb részét a húspogácsa helyet rántott sajtot tartalmazó hamburgerek képezik, ezeken kívül vannak sajtos tészták, melegszendvicsek, levesek és persze grillezett valamint rántott sajtok. De ez utóbbi esetben sem az unalmas megoldásra kell gondolni, hatféle alapanyag közül választhatjuk ki, mi kerüljön a panírba. Mivel szerettem volna ezekből minél többet megkóstolni, a “Collection” opció mellett döntöttem, ami 1290 forintért négy sajtot tartalmaz. Mellé kértem még zöldsalátát (590 Ft) és egy chilis-mustáros szószt (180 Ft).

Az adag méretéből látszik, hogy jóllakás szempontjából nem ez volt a legjobb választás, egy hamburger menü hasonló árért cserébe laktatóbb lett volna, viszont a zsemle és az egyéb összetevők helyett a különböző sajtokra voltam igazán kíváncsi, így bevállaltam ezt a kompromisszumot. A kaja mennyiségénél jobban zavartak a műanyag evőeszközök, amik a Paneer food truck-változatánál teljesen rendben vannak, de egy beülős helyen azért szeretek normális kést és villát használni. Sebaj, ezekkel is boldogultam, az aprócska falatokat úgysem kellett túl sok darabba felvágni. A füstölt edamival kezdtem a kóstolást, és nem indult túl fényesen a dolog, mert pont ez ízlett legkevésbé. A sajt még rendben volt, viszont kicsit sok időt tölthetett az olajban, ami alatt a panír a kelleténél jobban megszívta magát, ez pedig nem a legszerencsésebb forgatókönyv. Ezután viszont pozitív fordulat következett be, mert a másik három típus kifejezetten ízlett. Konkrétan cheddarról, camambertről és trappistáról (ez “local” álnéven fut) van szó, és bármelyiket is kóstoltam, egyből felismertem. Ezeknél már valóban könnyű, ropogós volt a panír, belül krémesen folyós, finom töltelékkel, amik közül a cheddar jött be leginkább.

A saláta és a szósz remek kiegészítőnek bizonyultak, mire mindent megettem, majdnem jól is laktam. Arra azért mégsem biztatok senkit, hogy ugyanezt rendelje, mert egy éhesebb vendég ennek bizony a dupláját is könnyedén eltünteti. Inkább válasszatok egy burgert sült krumplival, legközelebb valószínűleg én is úgy teszek majd, ez a kör arra volt jó, hogy rájöjjek, a cheddaros lesz a kiszemelt. Siettetni viszont nem fogom a visszatérést, mert annyira azért nem győzött meg a Paneer, hogy rövid időn belül rántott sajtra akarjam cserélni a marhahúst a hamburgeremben.

Facebook: Paneer
Honlap: www.paneer.hu
Cím: Király utca 53.

Nyitva tartás:

H-SZ: 11:00-23:00
CS: 11:00-1:00
P-SZ: 11:00-2:00
V: 11:00-23:00

Buja Disznó(k)

Úgy döntöttem, ezúttal hatásvadász módon kezdem a bejegyzést: elmentem ebédelni, rántott húst kértem, 20 percet vártam rá és több, mint kétezer forintot fizettem érte. Aki nem zárta be a böngészőt “ez tényleg nem normális” felkiáltással, az a folytatásban elolvashatja, hogy mindez miért érte meg.

Úgy döntöttem, a Belvárosi Piacon fogok enni, amihez nem a szombat dél volt a legszerencsésebb időzítés, mert ilyenkor az összes érdekes hely dugig van. De nem adtam fel, sőt pont ahhoz a kajáldához jött meg leginkább a kedvem, aminél a legnagyobb volt a sor. Bepréselődtem tehát a nem túl nagy Buja Disznó(k)-ba, és legalább az egyszerűsítette a dolgomat, hogy az étel kiválasztása pillanatok alatt ment. A választék ugyanis meglehetősen kicsi, de ez pont az a hely, ami egyetlen főfogással is ugyanennyire sikeres lenne. Amíg ott voltam, csak az jelentett különbséget a vendégek rendeléseiben, hogy ki mit kért a rántott hús mellé. Ebből 2100 forint egy adag és ebben az árban krumplisaláta is benne van. Ja, hogy még így is soknak tűnik ennyi pénz egy szelet húsért? És mondjuk háromért? Mert, amekkorát itt adnak, az máshol simán kitenne három szeletet! Ez pedig annyira guszta, hogy nem vagyok túl nagy rajongója ennek a kajának, de a látványnak még így sem tudtam ellenállni.

Az adag nem csak ránézésre óriási, akár két embernek is elég lehet. A várakozás végére már nagyon éhes voltam, még így sem volt kérdés, hogy jól fogok-e lakni vele, ennek tükrében pedig az elsőre durvának tűnő árat inkább kedvezőnek mondanám. Már csak azért is, mert az étel minősége sem okoz csalódást. Nem akarom túlgondolni ezt a dolgot, és hosszas elemzésbe kezdeni, hiszen mégiscsak rántott húsról van szó, abból viszont a lehető legjobbat teszik a Buja Disznó(k)-ban a vendég elé. Ízletes, magabiztosan fűszerezett, puha hús vékony, ropogós panírban, ami nem szívta tele magát olajjal. Ennyi az egész - és pont ettől szuper! Nem valami egetrengető újdonság megalkotása volt itt a cél, hanem fogtak egy baromi egyszerű kaját, amit mindenki jól ismer, és azt készítették el úgy, hogy kihozzák belőle a maximumot. Mindezt olyan áron adják, ami - az adag méretét is figyelembe véve - nem magasabb, mint egy átlagos kifőzdében. Szóval, ha ennétek egy igazán jó rántott húst, akkor ne is keressetek tovább, irány a Belvárosi Piac! Hétköznap még a nagy tömeget is elkerülhetitek, olyankor elvileg nincs ekkora pörgés.

Facebook: Buja Disznó-k
Cím: Hold utca 13.

Nyitva tartás:

H: 11:30-16:30
K-P: 11:30-17:30
SZ: 11:30-15:30

Ramenka

Az első pho-kóstolásomon felbuzdulva elindultam, hogy kipróbáljak egy másik ikonikus ázsiai levest, mégpedig a japán konyha ramenjét. Ez az az étel, aminek szinte az összes nagyobb élelmiszerboltban megtalálható az instant verziója, csakhogy a műanyag pohárba vagy zacskóba tett, ízfokozókkal megspékelt száraz tészta legfeljebb egy kollégista étrendjében tekinthető bocsánatos bűnnek, és valójában baromi messze áll az igazi ramentől. Nem akarom nagy szakértőnek beállítani magam, hiszen én is csak most találkoztam ezzel a fogással közelről, viszont azt hiszem elsőre is egyértelműen látszik a különbség.

De, ha mégsem, akkor egyszerű a feladat: bemész a Ramenkába, és 1690 forintért kapsz egy masszív adag gőzölgő kaját, benne mindenféle finomsággal. Felkapod a pálcikákat meg a lapos fakanalat, és már neki is láthatsz a szürcsölésnek illetve a különböző finom falatoknak.

Na, ilyen egy tartalmas leves, ami után nincs szükség második fogásra! Húsleves gazdagon? Ugyan már! Egy alaposan megpakolt ramenhez képest nevetséges a “gazdagsága”. Mert ebben aztán tényleg van cucc: tetemes mennyiségű, puha, vastag, pont rágható állagú tészta, fafülgomba, babcsíra, tojás, különféle zöldségek és persze a zseniális sertés császárhús kerül az önmagában is ízletes lébe. Alapvetően nem vagyok annyira oda az ilyenfajta húsért, de ahogy a Ramenkában megfőzték, az már az első falatnál levett a lábamról. Nem egy light-os, fittnesz-étel ez, hanem egy izmos, laktató kaja, amit viszonylag gyorsan el lehet tüntetni, hogy aztán jó pár óráig ne kelljen foglalkozni az éhséggel.

A klasszikus sertéses ramenen kívül kapható itt csirkés, marhás, vega vegy tengeri herkentyűs verzió is, szóval azok se ijedjenek meg, akik nem szeretik a disznóhúst. Úgy gondolom, mindenképpen érdemes kipróbálni, hiszen nem kerül többe egy nagyobb gyorséttermi menünél, és mégiscsak több új ízt, valamint több izgalmat rejt egy ilyen leves, mint a sokadik, futószalagon készített hamburger. Persze a japán konyha ismerőseinek ezzel biztosan nem mondok újat, de talán van olyan olvasó is, aki hozzám hasonlóan csak most ismerkedik a szigetország gasztronómiájával. Nos, ők nyugodtan kezdhetik az utazást a Ramenkában, a tapasztaltabbak tippjeit pedig kíváncsian várom!

Facebook: ramenka
Honlap: www.ramenka.hu
Cím: Kazinczy utca 9.

Nyitva tartás:

H-SZ: 12:00-22:00
V: 10:00-20:00

Taverna Minosz

Úgy döntöttem, hogy, ha már egyszer a lustaságnak engedelmeskedve ismét rendelésre adom a fejem, akkor legalább a megszokott pizza-hamburger vonalat félreteszem, és inkább valami izgalmasabbat választok. Még élt bennem a Floga Grillben tett látogatásom pozitív emléke, ezért görög, házhoz is szállító éttermeket kezdtem keresni, és a Taverna Minosznál viszonylag gyorsan megállapodtam.

Sokféle, érdekesen hangzó, számomra teljesen új tétel szerepel az étlapjukon, és az árak is egészen barátiak, szóval volt miből válogatnom. Persze a mediterrán különlegességek mellett a jó öreg gyros is a kínálat része, de ebben mezőnyben nem rúghatott labdába, így az elsők között zártam ki. Végül a leírások és képek segítségével sikerült összeállítanom a három fogást, szóval leadtam a rendelést és vártam a futárt.

A honlap 60 perces szállítás időt ígért, és tényleg kellett is ennyi ahhoz, hogy megérkezzen az étel, viszont minden frissen, melegen került az asztalomra. Előételnek egy chilis fetasajt krémet választottam (850 Ft), amihez járt egy pita, de a biztonság kedvéért kértem mellé még egyet (190 Ft) és jól is tettem, mert így passzoltak az arányok. A krém külsőre és állagra a körözöttre emlékeztet, de csak az első falatig tart a hasonlóság. A lágy, mégis karakteres sajthoz nagyon passzol a pont megfelelő mértékű csípősség (nem éget, de azért határozottan érezhető), és meglepően laktató fogásról van szó, a két pitával együtt egy könnyű ebédnek vagy vacsorának is beillik. Csak az rondít bele a remek kezdésbe, hogy a pita iszonyúan átlagos, kicsit még száraz is. Nincs vele nagy baj, de ezt a szintet bármelyik gyros-büfé hozza, gyanítom, hogy nem saját készítésű, pedig ez azért egy görög étteremtől elvárható lenne.

A főétel viszont ismét a pozitív irányba billentette a mérleg nyelvét. Paputsakiról van szó (1490 Ft), ami nem más, mint darált húsos, zöldséges, paradicsomos raguval megtöltött, füstölt sajttal megszórt padlizsán. Esztétikailag nem egy világbajnok fogás, ízben viszont annál emlékezetesebb. Izgalmasan fűszerezett, igazán tartalmas étel, amiből egyik összetevőt sem spórolták ki. Kellően szaftos, a hús és a zöldségek úsznak az enyhén édes paradicsomos szószban, de nem kell attól félni, hogy túl nehéz lenne és megülné a gyomrot. A jóllakás itt már maximálisan garantált volt, főleg mivel rizst is küldtek hozzá, ami kellemes meglepetésként ért, hiszen a honlapon nem volt feltüntetve.

Egy desszertnek azonban mindig marad hely, főleg akkor, ha valami újdonságot van lehetőségem kipróbálni. Eredetileg a bugatsa nevű édességre esett a választásom (590 Ft), de végül egy adag galaktobureko-t kaptam, ami nem zavart, mert egyiket sem kóstoltam még, és árban is megegyeznek. Szóval a képen látható jókora adag, rétestésztába töltött vaníliás grízkrémmel zártam az étkezést, és nem maradt el a happy end. Ránézésre azt hittem, egy baklavához hasonló, cukortól és méztől tocsogó desszertben lesz részem, de ez szerencsére egy jóval visszafogottabb sütemény, amiben inkább a vanília íze dominál.

Még órákkal a három fogás elfogyasztása után is tele voltam, az adagokra tehát abszolút nem lehet panasz, és minőséget tekintve is mindössze a pita okozott csalódást. Ez azonban csak egy kis zavaró hiba volt az amúgy remek ebédben, és biztosan nem veszi el a kedvem a Taverna Minosztól, vagy attól, hogy másoknak is ajánljam.

Facebook: Taverna Minosz
Honlap: tavernaminosz.hu
Cím: Erőd utca 9.

Rendelésfelvétel:

H-V: 10:00-22:00

Duran szendvics

Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a hidegtálakat az emberek nagy része szereti. Céges megbeszélések, kiállítás megnyitók, fogadások igencsak közkedvelt szereplői az apró szendvicsek, amik általában ugyan nem tartalmaznak semmi különlegeset, jó esetben mégis annyira guszta látványt nyújtanak, aminek egyszerűen nem lehet ellenállni. Pontosan ezt tapasztaltam, amikor a Deák térnél sétálva az egyik kirakatban különböző feltétekkel díszített kenyérszeletkéket pillantottam meg.

Rögtön bementem, közelebbről is megvizsgáltam a bőséges választékot és kértem párat elvitelre. Egy strapabíró, jól záródó kartondobozba kerültek, és már folytathattam is az utamat. Ebben a formában kis odafigyeléssel könnyen szállíthatóak a szendvicsek, kibontás után az alábbi látvány fogadott.

Szép sorban elkezdtem kóstolgatni őket, és mindegyik a jobbfajta hidegtálas szintet hozta. Nem a gasztronómia csúcsa, nem prémium összetevők, de abszolút korrekt, ízletes és finom falatok. A sajtok, a zöldségek, a padlizsánkrém és az alapot biztosító kenyerek is teljesen rendben voltak.

Egy-egy ilyen szendvics ára feltéttől függően 200 és 300 forint között mozog, a jóllakáshoz pedig egy párra bizony szükség van, főleg mivel etetik magukat. Vagyis nem ez a legolcsóbb a módja egy komplett étkezés megoldásának, de ez a műfaj nem is pont erről szól. Reggelire vagy délutáni harapnivalónak viszont éppen ideális lehet pár darab.

A Duran név számomra nem mondott semmit, ezért megnéztem a honlapjukat, és kiderült, hogy egy bécsi alapítású franchise-ról van szó, ami 1995 óta van jelen Magyarországon (pillanatnyilag 3 üzlettel), szóval nem ma kezdték. A választékukban húsos, vegetáriánus, fehér illetve barna kenyeres szendvicsből is sok található. Ezekből természetesen rendelni is lehet, 20 darabtól vállalnak kiszállítást, de személyes átvétellel kisebb mennyiséget is kérhettek. Ha fel akarjátok dobni egy házibuli kajaválasztékát, vagy egy sokszínű hidegtállal kezdenétek a napot, szerintem érdemes a Durant választani. Én apránként biztosan végig fogom kóstolni a kínálatot, hiszen pár falat finomságra bármikor vevő vagyok.   

Honlap: www.duran.hu (itt megtalálható az üzletek címe és nyitva tartása)