Így kell egy nem túlságosan feltűnő piaci rést ügyesen betölteni! Azt nem tudom, hogy valóban a Gulyáskantin-e az első, kizárólag magyaros ételeket kínáló gyorsétterem Budapesten (a honlapjuk szerint igen), de sok hasonló biztosan nincs. Pedig ezek a kaják az egyre különlegesebb, extrább street food-ok mellett is meg tudták őrizni a népszerűségüket. Ebben az esetben nem a kíváncsiság vagy az újdonság varázsa vonzza a vendégeket, éppen ellenkezőleg inkább a jól ismert, házias ízeket szeretnék újra érezni, és ez az, amire a Gulyáskantin kiválóan alkalmas.
Önkiszolgáló, “menzás” rendszer van, egy pultban sorakoznak az előre elkészített kaják, amikből választhatunk, így igazán gyorsan le lehet itt zavarni egy étkezést. A levesek egységesen 990 a főételek pedig 1290 forintba kerülnek, illetve hétköznapokon van kétfogásos napi menü is 1590-ért, amihez jár fél liter ásványvíz. A leveseket először drágának találtam, de a jókai bableves olyan sok és tartalmas volt, hogy simánt elment volna egy kisebb adag főételnek is. Ha kértek mellé két szelet kenyeret, akkor jóideig nem lesz gondotok az éhséggel. Én azonban nem kenyeret, hanem rakott krumplit kértem, és a két fogással nagyon durván jóllaktam, legközelebb biztos visszafogottabban fogok választani.
Az árak tehát a mennyiség tükrében már nem túlzóak, és az ízek is teljesítették az elvárásaimat. Ezek olyan ételek, amiket valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, gondolom mindenki evett már finom jókai bablevest és rakott krumplit, na, a Gulyáskantinban is pont ilyen van. Semmi újítás, semmi fine dining-vonal, csakis a klasszikus, magyaros kaják, viszont az átlagos kifőzdéknél jobb minőségben és szebb, tisztább környezetben. Számomra ezek azok az ízek, amikre nem tudok ráunni, a legszuperebb hamburger vagy pizza után is jól tud esni néha mondjuk egy frankó pincepörkölt, ezért könnyen lehet, hogy gyakori vendég leszek itt.
Nyitva tartás:
