Néha előfordul velem, hogy iszonyatosan megkívánok valami olyan kaját, ami nélkül egyébként évekig is vígan megvagyok. Például nem vagyok túl édesszájú, legutóbb mégis csillapíthatatlan vágyat éreztem egy nagy adag desszert után. Sütihez azonban nem volt kedvem, és azt sem akartam, hogy mindig csak az alternatív, egészséges alapanyagokkal dolgozó cukrászdákról írjak, ezúttal inkább cukorral megpakolt, bűnös élvezetekben gondolkodtam. A listámat böngészve viszonylag gyorsan a töltött kürtős kalácsokat készítő Street Cakes mellett döntöttem, hiszen elég jól hangzott a gondolat, hogy a desszertem belsejében egy másik desszert legyen.
Célba is vettem a helyet, aztán az ajtón belépve hosszasan tanulmányoztam a különféle opciókat felsoroló táblákat. Nem azért, mert bonyolultak, a rendszer kifejezetten áttekinthető, csak éppen a számtalan ízesítés és extra volt az, ami megnehezítette a döntést. Abban legalább biztos voltam, hogy hagyományos helyett tölthető, tölcsér alakú kalácsot kérek, de pont innentől jöttek a komoly dilemmák. A négyféle ízesítésű tésztába, szintén négy fő csoportból lehet tölteléket választani és erre még jöhetnek a különböző gyümölcsös vagy csokis feltétek, öntetek és szórások.
Végül egy viszonylag szolidabb verziónál maradtam, és étcsoki darabokkal díszített csoki-vanília fagyit kértem kakaós kalácsba. Ez az összeállítás kereken egy ezresbe került, de az extrémebb kalóriabombákat is ki lehet hozni 1400-1500 forint körül. Ez szerintem nem vészes, ha figyelembe vesszük a kürtős kalácsok és a fagyik árát, valamint azt, hogy ekkora adag édességet azért jó esetben nem tolunk be minden nap. A tészta nem volt meleg, ami egy karácsonyi vásárban negatívum lenne, jelen esetben viszont előnynek bizonyult, hiszen így nem olvasztotta meg egyből a benne lévő tölteléket. Ennek a minősége természetesen nem éri el a jobb kézműves fagylaltozók szintjét, de egy korrekt gépi, csavaros fagyiról van szó, ami ízét is állagát tekintve is megfelel a célnak. A kalács pedig kifejezetten bejött, kicsit ropogós, kicsit puha, omlós, és nem túl cukros, önmagában is megállná a helyét, persze úgy kevésbé lenne figyelemre méltó. Ahogy már írtam, tényleg ritkán kívánok meg ehhez hasonló édességet, viszont mivel elégedett voltam a Street Cakes-szel, könnyen lehet, hogy a következő alkalomkor is itt fogok kikötni. Ki tudja, akkor talán kipróbálok majd egy mindennel megpakolt változatot.
Nyitva tartás:
